Fogorvosi szemle, 1949 (42. évfolyam, 1-12. szám)
1949-02-01 / 2-3. szám
62 DR. FRANKL ZOLTÁN előrehaladása folyamán létrejövő ínytasakokkal. Ez utóbbiak a parodontosisnak már a következményei, míg előbbi tasakoknak ezzel ellenkezőleg éppen a parodontosis kóroktanában, a betegség létrehozásában tulajdonítunk jelentőséget. Az alsó bölcseségfogak előtörése heveny és idült formában jelentkezhetik. A leggyakoribb megjelenési mód az, hogy a hevenyen kezdődő folyamat önként vagy orvosi kezelésre elcsendesedik és idült jelleget ölt. Az ínyszélek károsítása azonban ez esetben is változatlanul tovább folyik és minthogy az időszakos kiújulások kapcsán is rendszerint csak az ínyszélek jól látható ulcerosus gyulladásai kötik le a figyelmet, magát a fertőző gócot gyakran nem veszik észre — különösen, ha nem gondolnak rá. Vizsgálataink során azt kutattuk, hogy a dentitio difficilis kapcsán fellépő ínygyulladásoknak a parodontosis kóroktanában milyen szerepük van. Vájjon nem ezek a hosszabb ideig fennálló vagy súlyosabb formában jelentkező gyulladásos folyamatok indítják-e meg elsőnek az élet folyamán a csontszélek leépítődését ? Nem ezek adják-e az első lökést a csontszélek felszívódására ? Különösen azért tartottuk lényegesnek e kérdést, mert a parodontium csontszövetének pusztulása nagy általánosságban irreparabilis elváltozás. A fogaknak a gyulladásos folyamatok lezajlása utáni megerősödése ugyanis elsősorban és majdnem kizárólagosan a lobtermékek felszívódására vezethető vissza. A csontszélek mentén szövettanilag olykor kimutatható csontújképződés ugyanis a felszívódás mértékéhez viszonyítva elenyésző és statikailag nem jön számításba. (Az u. n. serdülőkori ínygyulladások általában sokkal enyhébb lefolyásúak, tárgyalásukra ezúttal nem térünk ki.) Vizsgálatainkat a MABI dentitio difficilises panaszokkal jelentkező 18—26 éves beteganyagán végeztük. Ezeknek a betegeknek a legtöbbje már hónapok óta, sőt egyike-másika évek óta szenvedett ínygyulladásban. Voltak viszont olyanok is, akik már az első panaszok felléptekor jelentkeztek, illetve akiknek panasza sem volt, csak ellenőrző vizsgálatra kerestek fel. Ez utóbbiakat használtuk fel kontrollra. Ügy jártunk el, hogy a bölcseségfogakról készített röntgenfelvételek mellett (1—2. ábra) felvételeket készítettünk az alsó metszőfogakról is (3-—6. ábra). Az alsó metszőfogak közötti interdentalis septumok ugyanis •— amely tájék egyébként is kedvenc helye az ínygyulladásoknak — finom struktúrájuknál fogva és könnyű fényképezhetőségük folytán a legalkalmasabbak arra, hogy röntgenológiailag a fogmeder csontszövetének mindenkori állapotáról meggyőződhessünk. A röntgenfelvételeket fogorvosi (Metalix, Siemens) röntgengéppel készítettük centrális beállításban, a szokott expositiós idővel. Túlkemény sugarak alkalmazásakor vagy hosszabb expositiós idő esetében elnyeletnek, nem tűnnek elő a vékony csontszélek finomabb elváltozásai. i. ábra. 21 é. beteg. Elmésztelenedett terület a bölcseségfog alatt. Osteoatrophia. 2. ábra. 20. é. beteg. Félholdalakú felritkulás a bölcseségfog mögött. Osteoatrophia és osteolysis.
