Fogorvosi szemle, 1949 (42. évfolyam, 1-12. szám)
1949-01-01 / 1. szám
A GYULAI ÁLLAMI KÓRHÁZ FOGÁSZATI OSZTÁLYÁNAK MŰKÖDÉSE 21 A gyulai állami kórház fogászati osztályának működése.* Irta: dr. GYARMATI ISTVÁN kórházi főorvos. I. Az osztály keletkezése és forgalma. A gyulai állami kórháznak, az ország legnagyobb vidéki kórházának, 1935-ig nem volt fogászata. Ebben az évben az 1200 ágyas kórház egy egészen primitív berendezésű, igen szegényes eszközökkel felszerelt fcgiszati kezelővel bővült. Egyre világosabbá vált ugyanis a kórház orvosi kara előtt, hogy a modern kórházi gyógyítás nem mellőzheti a fogászati ellátást, különösen egy ilyen nagy intézetben, amely szinte önálló életet élő kis városrész. Az osztályos főorvosok, gyógyító eljárásaik folyamán, az orvostudomány haladásával egyre nagyobb hiányát érezték a fogászat segítő közreműködésének. Hogy csak egy példát említsünk : a fogeredetű gócfertőzések esetében. Az első négy évben hetenként kétszer volt háromórás rendelés a kórház gyermekelme osztályán felállított fogászati kezelőben, a sürgős esetek naponkénti ellátásával. A betegforgalom úgy alakult ki, hogy az osztályok a fogászati ellátásra szoruló betegeket, vagy azokat, akiknek betegségét fcgsredetű bántalommal összefüggőnek vélték, átküldték a fogászati kezelőbe. A beteg ú. n. fogászati kezelőlapot hozott magával. Ezen a kezelólapon közöltük a végzett beavatkozást, megadtuk a szükséges utókezelési utasításokat és kértük az esetJeges röntgenfelvétel készítését. Ezt a lapot a beteg minden alkalommal magával hozta és az osztályra vissza is vitte. Távozása után a kórrajzában helyezték el. A kezelőlapnak másodpéldánya pedig a fogászati rendelőben maradt. Mivel a fogászat ágyakkal nem rendelkezett, a fekvő betegek a sebészeti osztályon nyertek elhelyezést. A kísérletképen felállított kezelő forgalma egyre nőtt, évről-évre nagyobb és fontosabb szerepet töltött be a kórház működésében. A vezetőség szükségesnek látta a naponkénti rendelés bevezetését. Ennek következtében 1938-ban a primitív berendezést kicseréltük és modern fogászati felszereléssel és diathermiával is gazdagodott a kezelő. Nélkülözhetetlenné vált a hordágyon sem szállítható betegek fogászati ellátása is, ezért modern hordozható fogászati felszerelést is szereztünk be. Egyidejűleg az add:g ingyen végzett fogászati munkát tiszteletdíjjal jutalmazták. Ezzel új fejezet kezdődik a gyulai kórház fogászatában. így működött a kórházi fogászat 1944 őszéig. Ezt a rendszert talán leginkább osztályos ambulanciának nevezhetnénk. A hosszabb ideig kórházban tartózkodó betegek fogászati ellátásban részesülhettek, azok is, akik otthon elhanyagolták, nem volt a közelükben szakember, vagy anyagilag nem tudtak rá áldozni. A modern és gondos ellátás pszichikus szempontból is jó hatással volt a betegekre, egymástól kedvet kaptak a fogaik rendbehozatalára. Az 1944. év őszén a háborús helyzet következtében kórházunk is orosz hadikórház lett. Mi az állami gyermekmenhely épületében és a grófi kastélyban rendez* A fogorvostársadalom régi vágya és törekvése, hogy az ország minden jelentősebb kórházában a bentfekvő betegek számára és érdekében stomatologiairendelés is legyen. Sajnos ez a kérés a fővároson kivül kevés helyen talált meghallgatásra. Pedig igazán nagy közegészségügyi érdek fűződik hozzá. Nem is beszélek a kórházi betegek komplett ellátásának jelentőségéről, vagy a mindinkább fontosnak ítélt foggóceredetű betegségek diagnosztizálásáról és kezeléséről, hisz ez mindenki előtt nyilvánvaló szükségesség. De népi demokráciánknak egyenesen célja kell legyen, hogy az egészségügyi központokká fejlesztett nagyobb vidéki kórházakban stomatologiai rendelés is legyen, mert csak így remélhető, az orvosi továbbképzés sikeres megoldása s a fogorvosi ellátás tökéletesítése. E véleményünket csak megerősítette a szerkesztőségünkhöz beküldött s itt közölt beszámoló. Dr. V. I.
