Fogorvosi szemle, 1949 (42. évfolyam, 1-12. szám)
1949-05-01 / 5. szám
1949 május hó No 5. szám FOGORVOSI SZEMLE FŐSZERKESZTŐ: DR VARGA ISTVÁN szerkesztették: 1908-1924 dr. körmöczi Zoltán, 1924-1931 prof. morelli Gusztáv EREDETI KÖZLEMÉNYEK Hibák és hibaforrások a csaposfog készítésénél. írta : Dr. LÁSZLÓ JENŐ OTI rend. int. főorvos. Mielőtt az elkövethető hibákat tárgyalnánk, részletezni kell a csaposfogra ható erőket, azok effektusait, továbbá a csaposfog egyes alkotó részeinek a jelentőségét és az azokkal szemben támasztott követelményeket. A jó fogorvosi munkának épp az a feltétele, hogy kiismerjük magunkat a sokféle, gyakran egymásnak ellentmondó követelmény között és ezeknek meglátása, kiegyenlítése teszi a munkánkat érdekessé, nem sablonossá. Aki sablonosán dolgozik, annak néha sikerül a munkája, de gyakran nem. Nekünk pedig épp azon kell igyekeznünk, hogy munkánk mindig sikeres legyen. Ezen cél érdekében szükséges és hasznos analízis alá venni az egyes károsító hatásokat és a módozatokat, ahogy ellenük küzdhetünk. A csaposfogra ható erők károsító hatása több irányban érvényesülhet : aj a csap elgörbülése, b) a csap törése, c) a csaposfog meglazulása, d) a gyökér elrepedése, e) a fazetta törése. A csaposfogra ható külső erők legfontosabbja a rágónyomás, melynek fentemlített károsító hatása annál nagyobb, minél közelebb hat a rágóélhez és minél inkább eltér az iránya a csaposfog hossztengelyétől, (i. ábra.) Az antagonista fog által kifejtett erőbehatás két komponensre bontható szét, melyek közül az egyik a fog hossztengelyével párhuzamosan hat, tehát practice nem káros, míg a másik arra merőleges hatású, tehát igyekszik a rögzítő csapot elgörbíteni, eltörni, kimozdítani, illetve a gyökeret elrepeszteni. Matematikai levezetés nélkül is eléggé nyilvánvaló, hogy az utóbbi károsító komponens annál nagyobb, minél inkább eltér az erő iránya a csaposfog hossztengelyétől. Másrészt azt is tudjuk a fizikából, hogy minél hoszszabb az erő karja, vagyis esetünkben minél közelebb támad az erő a rágóélhez, annál nagyobb a károsító hatás. Mindezt azért hasznos szem előtt tartani, mert abból láthatjuk, a harapás milyensége mennyire befolyásolja a csaposfog rögzítő elemeinek a méretezését. Vegyük most sorra a csaposfog egyes alkotórészeit. I. A csaposfog legfontosabb rögzítő eleme a csap. A leggyakoribb hiba az, amikor a csap rövidre, vagy vékonyra, esetleg mindkét hibával készül. Helytelen volna határozott méreteket megadni a csap hosszúságát, vastagságát illetőleg, mert ez sok faktortól függ, így a harapás milyenségétől, a csap anyagától, egyéb rögzítő elemek jelenlététől, stb. Nézzük meg sorjában az egyes károsító hatásokat és azt, hogy mi módon küszöbölhetjük ki őket. (2. ábra.) i. ábra. 13
