Fogorvosi szemle, 1949 (42. évfolyam, 1-12. szám)

1949-02-01 / 2-3. szám

ÖRÖKLÖTT STOM. JELL. A SZEMÉLYAZONOSSÁG MEGHATÁROZÁSÁBAN 111 metszője nem hullott ki a 12 éves leánynak, 38 éves anyjának és az anya testvére leányának, a 62 éves nagyanyának, s a dédanyának sem ! 2. A fogkoronák alakjának rendellenességei (óriás, apró, összeolvadt, iker), színbeli eltérései, valamint a gyökerek számbeli sajátosságai a tapasztalás szerint ugyancsak bizonyos öröklődést mutatnak, de ez nem igazolható rendszeresen (Euler- Ritter). Biedermann észlelései szerint a Carabelli-csücsök jellegzetesen kihagyás nél­kül öröklődik, s egypetéjű ikrek 99%-ában mindkettőn megtalálható. A csapfog, odontoid, mesiodens, para-distomolaris néven ismert korcsképződményeknek, s általában az alaki rendellenességeknek manifesztálódása variál. Schweitzer három nemzedéken át észlelt mesiodenst. A zománcchypoplasiák — amelyek általában a mészanyagcsere zavaraival kapcsolatosak —- abból a szempontból jelentősek, hogy az angolkóros hajlam bizo­nyos mértékben öröklődhetik (Weits, Simens-Hunold, Korkhaus, Praeger, Lehmann, Euler-Ritter). Weimann-Swoboda-Woods három család öröklött zománcrendellenessé­gét ismertetik, s megállapítják, hogy az amelogenesis imperfecta hereditaria ki­hagyás nélküli öröklődést mutat, s a tej- és maradó fogakon egyformán észlelhető impactatióval szövődötten. A fogszúhajlam esetleges öröklődési viszonyait eddig megbízhatóan még nem tisztázták. Ami pedig a parodontosis örökölhetését illeti, valószínű, hogy bizonyos hajlam, a fogtartóberendezés veleszületett tulajdonságai öröklődnek, emellett azonban vitaminhiány, belső secretiós zavar, ideges és funkcioná­lis tényezők stb. is szerepelnek (Euler-Ritter). 3. A fogak helyzetében örökléses alapon diszharmónia mutatkozhatik, ha a szü­lők fogazati és állcsontméreteiben szembeszökő különbség volt. A fogak alakja és nagysága, valamint az állcsontok alakja és nagysága más és más öröklési anyagok útján öröklődik. Tehát ha a kis fogak öröklési anyagai nagy állcsontok öröklési anyagával keverednek, akkor az utód nagy állcsontjában az apró fogak hézagosán, gereblyeszerűen helyezkednek el. Természetesen, ha az öröklési anyagok viszonya fordított, akkor a kis állcsontokban a nagy fogak nem tudnak szabályos ívben el­helyezkedni, mert az állcsontok szűkek, s a fogak egymásra torlódnak (E. Fischer, Ritter). Általánosságban a fogak elhelyezkedésében előforduló rendellenességek — amelyeknek egy része a szemfog, kisőrlők, felső oldalsó metsző és alsó metszők részé­ről mutatkozik, s helycserével (ektopia, heterotopia) vagy anélkül, elfordulás, dőlés, csavarodás, túlemelkedés, illetve visszamaradás formájában észlelhető — az eddigi megfigyelések szerint eléggé jellegzetesen öröklődnek (Korkhaus, Porzig). A fogazati anomáliákkal kapcsolatos dysostosis cleidocranialis öröklődési viszonyaira az eddigi vizsgálatok még nem szolgáltattak elég bizonyítékot (Hesse, Zilkens, Hermann, Frölich). 4. A harapás rendellenességeinek ama csoportja, amely a fogív szűkülésével, fedett, illetve mélyharapással kapcsolatos, eléggé gyakran kihagyás nélküli öröklő­dési jelleget mutat, bár kétségtelen, hogy ezek á változások, mint szerzett sajátossá­gok is előfordulnak. Gáspár és Kocsis a prognathia és mélyharapás öröklődését két családnak három nemzedékén észlelték. Az eddigi iker- és családi antropológiai kutatások a nyíltharapás öröklődését is valószínűsítik, azonban a vizsgálatok száma még csekély ahhoz, hogy az öröklés menetét határozottan meg lehessen állapítani. Ezzel szemben a felső középső metszők között támadó rés, az ú. n. diastema medianum minden bizonnyal kihagyás nélkül öröklődik (Harnisch, Weninger), vagy legalább is disharmoniában nyilvánul meg, gyakran összefüggésben az ajakfék túl­­tengésével. A fentieket összefoglalva megállapíthatjuk, hogy milyen sok stomatologiai öröklődő'jellegzetességet lehet tüzetes vizsgálattal felkutatni. Bár hangsúlyozni kell, hogy e bizonyítékok egymagukban sohasem lehetnek döntő jellegűek, mégis nagy­ban elősegíthetik a személyazonosság, illetve leszármazás tisztázását. A további kutatás feladata, hogy a felsorolt jellegzetességek öröklődésmenetét minél ponto­sabban kiderítse, s hogy az öröklés szempontjából értékes újabb jellegzetességekre is rámutasson. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom