Fogorvosi szemle, 1948 (41. évfolyam, 1-12. szám)

1948-01-01 / 1. szám

LAPSZEMLE 29 hipotézise alapján áll. A szuvasodást egyébként nem tekinti a szervezet többi megbetegedésével összehasonlítható be­tegségnek, minthogy a szuvasodás első stádiumai vitalitással nem rendelkező szövetekben (cuticula dentis és zománc) játszódnak le. A kórokban, kérdéseit tár­gyalja a legrészletesebben; a tisztán bakteriális eredet mellett állást foglalók véleményéről bebizonyítja, hogy meny­nyire helytelen minden ilyen nézet. Igen élvezetes a táplálkozás szerepéről írott fejezet; különbséget tesz a táplálék prae- és postresorptiv hatásai között. A praie­­resorptiv ihatáls megbeszélésénél kiemeli a liszt sikértartalmának fontosságát, bemutatva, hogy a siker gliadin-ja gaz­dag glutaminBaivban. amelyikre a bakié riumiojkhlak növekedésükhöz szükségük van. A gluten egyébként nedvességgel ragacsos lepedőket képez, tehát a fog­­lepedékképződésben is fontos szereppel bírhat. A cukor szerepét jó oldhatóságá­nál fogva mellékesebbnek tartja. A vi­taminokat illetően is Meglehetősen szkeptikus az álláspontja. Hogy a szuva­sodás civilizációs megbetegedés, azt ása­tási anyagokon is bizonyítja. A köny­vecske végén két rövid fejezetben tár­gyaljál a szúvasadás következményeit, valamint profilaxisát és kezelését. Mint elöljárójában is kifejtettük, a monográfia a fogszuvasodásról való ed­digi ismeretek elsőrendű kritikai mélta­tása, amelyből a kutató további kutatá­sai számára számos Útmutatást nyer. A kérdéskompliexum kimerítő és mégis rö­vid tárgyalása a monográfia, melynek elolvasását mind az orvosoknak, mind a fogorvosoknak, mind az orvasnövendé­­keknek, mind a nevelőknek és köz­egészségügyi hatóságoknak melegen ajánl­juk a szerzővel egyetértve; a szerzőn túlmenően azoknak a laikusokból átló népi szerveiknek is. melyeik feladatukon túlmenően a fogorvoslás kérdéseibe hi­­vattenul S táijéjkozatlanúl igyekeznek bulié szólni. Dr. Adler Péter-LAPSZEMLE SZAKOKTATÁS További specializálódás a fogászatban. (Specialisation in dentistry.) J A- D- A. 34:527, No. 8, 1947. Az American Dental Association hiva­talosam számol Ьэ a fogászat .egyes ágai­ban való további specializálódásról, Visszatekintve az egész kérdéskom­­plexum múltjára, azt állapítja meg, hogy ilyen specializálódás jogosüt a követ­kező részktszakmában: szájsebészet, fog­­szabályozástan, gyermek-fogorvoslás, pa­­rodontológia és protétika- A specialista cím elnyeréséhez megkívánják a több éves klinikai, kórházi és gyakorlati tevé­kenységet, valamint egy meglehetősen szigorúan történő vizsga letevését A specialitásnak általában csak saját rész­let-szakmájában szabad működnie; ki­vételt a parodontológus képez, minthogy a parodonciumi megbetegedés:in:к keze­lésénél konzerváló és protétikai el­látásra is szükség van s a beteg szem­pontjából előnyösebbnek tűnik, ha: mind­ezt egyazon orvos végzi. A vizsga komolyságát mutatja pl. azon követelmények felsorolása, amelyet a szájsebészeti jelölttől megkívánnak- A vizsga három részből áll: I. klinikum: 15 a jelölt által kezelt beteg kortörté­nete részletesen leírva, röntgeniképekkel, stb. A vizsgabizottság: kívánságára be-Prodent Dental-Depot Tel.t 187-492 Budapest, IV., Ferenciek-tere 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom