Fogorvosi szemle, 1947 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1947-03-01 / 3. szám

194-7 március hő Wo. 3. sasám FOGORVOSI SZEMLE f——^ ■——— FŐSZERKESZTŐ: DR. VARGA ISTVÁN EREDETI KÖZLEMÉNYEK A. fogászat közegészségügyi jelentősége és korszerű feladata Irta: Prof. BALOGH KÁROLY. A közösség egészségével — a közegészségüggyel — foglalkozó szak emberek áitaránan oiy kérdések iránt егаекюстек — mint pl. a fertőző betegségek, ipari, foglalkozási, iskolai, higiéniai ártalmak —, amelyek a népesség kiseb b-nagyobb csoportjának egészségét veszélyeztetik. Működése ép hatásköre szerint a közegészségügy profilaktikus tényke­dést végez, tehát nem gyógyítást. A közegészségügy érdeklődési köré nem elhatárolt, mert állandóan bővíthető az egészség tökéletesebb vé­delme érdekében.. Hogy a fogászat mindezideig oly kevéssé építette ki kapcsolatait a közegészségüggyel, annak oka a fogorvcptársad alomban keresendő. Első sorban .azért, mert a fogászat mint szaktudomány nem tudta, vagy nem tartotta érdemesnek a fog- és szájbetegségek elleni védekezést — prevenciót — sem módszertani, sem hatástam szempontból intézménye­sen megteremteni. A kollektív felelősségen kívül kisebb fokú mulasztás, vagy legalábbis közöny terheli az egyes fogorvost is, mert minden ere­jét a gyógyító tevékenységre összpontosítja, teljésen megfeledkezve a profilaktikus működésről. A közegészségügy szakemberei — a higienikusok — nagy öröm­mel fogadják és várják a kezdeményező tanácsokat, kívánságokat a fogászat részéről is, hogy az áldatlan technikus-kérdésen kívül pozitív kapcsolatokat építhessenek ki. Kétségtelen, hogy kapcsolatunk a köz egészségüggyel oly mértékben fog kiépülni, amily mértékben a preven­tív fogászat terén eredményeket tudunk elérni. A fogászat közegészségügyi jelentőségét nagymértékben emeli az, hogy iszámszerint, és személyre vonatkoztatva a legelterjedtebb nép­betegséggel, a fogszúvasodással foglalkozik. Amikor a Közegészségügyi Tanács és a Népjóléti Minisztérium a fogszúvasodást népbetegséiqnek nyilvánította, valójában egy szomorú tényt ismert el, — amit mii szak­emberek régen tudtunk — hogy hazánkban a lakosság kb. 90°/<bal fog­­szúvasodásban szenved. Ez gyakorlatilag azt. is jelenti, hogy míg sok ember leélheti életét anélkül, hogy belgyógyászra, sebészre, urológusra, stb.-re reászorulna, addig fogorvosba minden embernek előbb, vagy utóbb szüksége van. A közegészségügy a fogászat jelentőségét az iskolafogászat meg­­teremtésével ismerte fel. Az iskolafogászatok további fejlesztése a köz­

Next

/
Oldalképek
Tartalom