Fogorvosi szemle, 1947 (40. évfolyam, 1-12. szám)
1947-02-01 / 2. szám
HÍREK 61 Pál, Götzl György, Kain László, Karácsonyi László. Lajta Ernő, Lakatos Zoltán, Petkov Ferenc, Szilas József, Szemere Miklós) kiállított munkáinak nagy sikeréről számol be a lap. A Fogtechnikai Közlöny szerkesztője Szemere Miklós és Dénes M. Lajos. Itt emlékezünk meg Weisz Zsigmond haláláról, aki a Fogtechnikai Szemlének hosszú időn át. szerkesztője és a magyar fogtechnikusok szellemi irányítója volt A fasizmus áldozata lett. Dr. Huszár György HÍREK Kötelező a fogászat hallgatása a magyar egyetemeken „A magyar vallás- és közoktatásügyi minisztertől. 30.534/1947. Vl/a. szám. Tárgy: A fogászat kötelező hallgatása. Hivatkozási szám: 885/1946— 47. Értesítem a Tanács útján az orvostudományi kart, hogy a Fogászat című tárgy (beleértve a Fogászati műtéttant is) az 1946—47. tanév II. félévétől kezdődőleg a klinikai tárgyakat hallgató orvostanhallgatók részére egy féléven át heti öt órában hallgatásra kötelező tárgyként minősítendő. Budapest 1947. évi február hó 8-án. A miniszter rendeletéből: Dr. Zsebők Zoltán s- k., miniszteri osztályfőnök. A királyi magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Tanácsának, Budapest.“ A vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1946—47. tanév II. félévétől elrendelte az egyetemen a fogászat kötelező tárgyként való hallgatását. Ez a rendelkezés határkövet jelent a magyar fogászat történetében. Jelentőségét és fontosságát mi, a kortársak, talán nem is tudjuk kellően értékelni, mert számos üdvös hatása csak később fog jelentkezni. A fogak megbetegedései: a caries, a parodontózis és az ezzel kapcsolatos körfolyamatok a leggyakoribb megbetegedések közé tartoznak. Alig van ember, aki élete folyamán ne igényelne fogászati kezelést. Szükséges tehát, hogy a gyakorló orvos ismerje a fogbetegségek jelentőségét, következményeit és gyógyítását. A gyakorlati élet követelményeihez alkalmazíkodik az új rendelkezés akkor, iamikor a fogászatot szervesen beilleszti az orvosképzésbe. Jelenti ez a tény annak a szoros kapcsolatnak a felismerését, mely a szervezet és a fogak megbetegedése között fennáll és szükségessé teszi, hogy minden orvos stomatológiai tudással is rendelkezzék. A háború és a háború utáni idők a közegészségügy kérdéseit az érdeklődés előtérbe állították. A betegségek megelőzése a kezdődő elváltozások korai gyógyítása éppen a fogbetegségeknél éri el a legjobb eredményt, de szükséges ehhez az általános orvos, a hygienikus és a fogorvos szoros együttműködése is. A fogászat az elmúlt néhány évtized alatt hatalmas fejlődésen ment át Köszönhető ez a fejlődés elsősorban azon orvosok munkájának, akik mai tudásunk alapjait megvetették. Árkövy hirdette a stomatológia eszméjét, mely szerint a fogászat az orvostudomány integráns része és a budapesti Stomatológiai klinika volt az első, mely az orvosi fakultás keretében a stomatológiát, mint önálló tudományt művelte.
