Fogorvosi szemle, 1947 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1947-01-01 / 1. szám

nek a felső frontfogak számára, míg 3 különböző garnitúra (sokféle színben) szolgái a műőriők kiváiasztásánoz. Ezek a íogak kopnak a szájban. Nem tuaunk azonban arról, hogy ezeket pörcellánmüfogakkal szemben helyeznék el, inkább úgy az also, mint a fe.ső múíogak poiymerisa'umból vannak. Ez nem jó megoldás és az artikulációs probléma megértését sem árulja el- Egyféle anyaggal nem érhetünk el koordinált rágóíe*szineket és a csücsökzáródás automatikus becsiszolódása sem következhet be. A természet is többféle anyagot használ e cé.ra. Így pl. növényevők, a ló őr.őin a rágófelszint háromféle keményszövet alkotj at; zománc, dentin és cement. Ezeknek keménysége különböző, tehát nem egyformán kopnak és kialakulhat a functionalisan kedvező alak. A klinika prothetikai osztályán már 10 évvel ezelőtt öntött aluminium- és ergórágófelületeket használtunk lemezes prothesiseken. Rendszerint az alsó miiőrlők készültek fémből, esetleg porcellánkeretben (mint pl. a Cavidensfogak); a felső prothesis fogait porcellánműmolaris rágófelületek képezték.

Jelenlegi keménységük mellett a polymerisatumok nem is egészen alkalmasak e célra, még porcellánfogakkal szemben sem, mert először is túlgyorsan kopnak, azonkívül nem képződnek finom élek, lefof/ó csatornák, árkok az anyagban, hanem a műzománc a kopás folytán egyszerűen, egyformán kopik és lassanként kevés kontúrral biró, aránylag tompa, rágásmechanikai szempontból nem megfelelő felszín alakul ki. A 20 karátos arany, a palladiumötvözetek, ezüstcinn öntvények sokkal inkább használhatók- Az aluminium-műőrlők kiválóan alkalmasak a megfelelő rágófelszinek gyors kiképzésére, de inkább csak transferanyagnak tekinthetők, mivel a porcellánfogakkal szemben idővel, évek alatt túlzottan elkopnak, ellaposodnak és a harapás süllyedhet.

A paladonhoz hasonló műzománcalapanyagok tulajdonságait a Bureau of Standards számos kísérletben vizsgálta- Így pl. gyakran látjuk, hogy a kész lemezen a harapás megemelődött, a frontfogak között rés van. Ennek több oka lehet. Néha rosszul záró küvettákat használnak; máskor a viaszprothesisen a fogak rágófelszínére is jut viasz. Ez a forrázásnál eltűnik, de emiatt a fog rágófe színi megtámasztása gyengül, gyömöszölés és préselés közben a fog elnyomódik a helyéről. Néha korán fognak a munkához, mielőtt még a beágyazó teljesen megkeményedett volna. Lyukacsos lemezek nem az anyag, hanem a feldolgozás hibájából származnak: hibás technika, rossz préselés és nem kellő ideig, kellő hőfokon végzett polymerisatio miatt. Az amerikai anyagokat először 1 óráig 70 Cu-on (158 F) tartják, majd azután fél óráig 100 C’-on főzik, így polymerisálják. A porcellámfogak törése, kimozdulása a rossz polymerisátiós technikával függhet össze- Nem szabad a hőfokot fokozatosan 100 C"-ig emelni, hanem előbb 1 órán át 70 C°-on kell tartani. Javításhoz, alábéleléshez teljesen elég, ha a lemezt csupán 70 C°-ig hevítve, 1 óráig tartjuk a küvettában.

Kicsiny munkadarabokat, koronákat, hidakat fél óráig 70 C"-on, majd ismét fél órán át 100 C°-on keményítünk.

A színek elhelyezéséhez koronák vagy hídtest tömésekor ajánlatos a következő módszer: nedves masszával a gingivális részt teljesen kitömjük, majd az éli (incisalis) részt levágjuk és száraz,, az éli résznek megfelelő színű porral kitömjük és azután nedvesítjük meg a monomer anyaggal. ,

Palapontbetétek I—III. és V- oszt. üregekbe készíthetők elsősorban, II. osztályú, vagy éppen nyeregalakú ka vitásba csak kifejezetten mély kavitásba; gingivális és axialis alá vágással, csupán kozmetikai

—.11 —