Fogorvosi szemle, 1947 (40. évfolyam, 1-12. szám)

1947-01-01 / 1. szám

Ha a prothesis süllyed, a lemezkaros kapocs is lecsúszik a fogakról és azokat szétnyomja, a Hámfogak között hézagok, diasztémák támadnak. Erről veszi észre a beteg, hogy a prothesis már nem megfelelő.

Kicsiny rögzítőrészek különválasztásának az a hátránya van, hogy a beteg a kapcsos részt lenyelheti. Ha distalis támfogak nincsenek es a fogkoronák alacsonyak, a kapocselhorgonyzás is nehezen oldható meg; külső csúszdátokkal, lapos Roach-f- gombos csúsztató, horgonyozhatjuk el a lemezt, mégpedig izűletes erőtörők beiktatása révén.

A rágófelszíni ütközők helyét — esetleg kisfoké csiszolással •— pontosan meg kell adnunk. Ezenkívül az ütközők nagysága és alakja is fontos, mert ha rosszul készítjük, az ütköző rágáskor lecsúszik és ezzel együtt az alaplemez is elmozdulhat helyéről. A hátsó fogak, mint fontos rágófelületek aránylag nagy nyomást viselnek. Ennélfogva fontos, hogy ® nyerget, mely a műör.őfogakat hordozza, ne szabjuk túl kicsinyre, mert így az egységnyi nyálkahártyafelületre túlzott nyomás juthat.

A részleges prothesisek és a kivehető hidak az ú. n. stimuláló fogpótlások csoportjába tartoznak, míg a fix hidaknak nincs ilyen ösztönző hatása az alattuk fekvő nyálkahártyára. A kivehető ddak készítése leginkább buccolingualis párhuzamos csúsztatókkal történik, mely a pillérfogak normális működését nem akadályozza. Ha a támfogak koronái igen alacsonyak, kivehető híd készítése nem javult, de a fix híd sem mindig indikált.

Csavarokkal rögzített, feltételesen levehető híd.

Űjabban történtek olyan kísérletek, melyek alapján feltételezzük, hogy fix hidak, kengyeles rögzítősínek, porcellángyökeres szilárd pótlások is fejthetnek ki formatív, stimuláló ingert az alattuk fekvő lágyrészekre. így Balogh prof; szabadvégű hidat üvegből készült nyereggel látott el, mely a lágyrészeken támaszkodott és az aranyvázba volt becementezve. Kemény dr. égetett porcellángyökeret helyez el a kihúzott fogak helyén, ilymódon immediat prothesissel akadályozza a lágyrészek sorvadását. Tekintettel arra, hogy a műgyökér pontosan illeszkedik a fogmederben, a szervezetben uralkodó horror vacui alapján kétségtelen, hogy a porcellánfelülethez a lágyrészek — esetleg szövefnedv közvetítésével — szorosan odafekszenek — és így, főként már kissé mozgó pillérek esetén a műgyökerek is felfoghatnak, illetve közvetíthetnek bizonyos megterhelést. Hogy a fogmeder zsugorodását foghúzás után biztosan akadályozzuk, célszerű a kihúzott gyökeret 5%-os chloraminoldatban