Fogorvosi Szemle, 1944 (37. évfolyam, 1-11. szám)

1944-08-01 / 8. szám

197

a hämatclogiai és vizelet-status alapján, összevetve az anamnestikus adatokkal gócfertözés esettel van-e valószínűleg: dolgunk. Igenlő esetben következik a góceltávolítás és a beteg további kivizsgálása, ill. gyógykezelése.

4. Góceltávolítás. A góegyanus fogakat eseteink túlnyomórészében egy ülésben távolítottuk el. Az eltávolítás — mint az V. fejezetben már említettük ■— majdnem mindig sulfanylamid-pyramidon előkészítésben történt, kivéve, ha betegnek anámiás, vagy pedig agranulocytosisra hajló vérképe volt. (Sulfanylamid-pyramidom előkészítés: 1. nap háromszor 2 tahi. Sulfanylamid [többnyire Ultraseptyl], 2. nap 3X 1 tabl. S.; 3—5. nap 3X 0.5 tahi. S.; 1—3 napig 3X

0.10 gr Pyramid on. Góceltávolítás a 3. napon!) A sokszor többszörös (4—10) extractiókat a betegeink feltűnően jól tűrték. Ilyen módon gócreactiókat igen ritkán észlelünk (azok is enyhék) voltak) — 193 esetből csupán 19-szer — tehát 10%-ban. A sebgyógyulás is szinte kivétel nélkül teljesen zavartalan és panaszmentes volt. (Részletes beszámolót a sebgyógyulás lefolyásáról egyik munkatársunk más helyen fog közzétenni.)

5. A góegyanus fog fertőzöttségének megállapítása. A fogak eltávolítása, E. IF. Fish vizsgálatainak nyomán, lehetőleg steril kautélák betartásával történt. Pofa, nyelv separálása steril gaze-zel. A fog ismételt lejódozása, különösen a íognyak körül. Csak az egészben eltávolított fogakat vizsgáltuk. Leoltás a) a fog gyökércsúcsáról külsőleg ; b) steril fogtörőfogóval a fogat felrepesztve a gyökércsatornából. (Az extrahált fogak azonnal steril petri-csészébe kerültek. Leoltás serumbouillonba.)

24—48 óra múlva- a serum-táp talajon kinőtt tenyészet vizsgálata, majd átoltás embervéres agarra. (Az adott körülmények között, sajnos, további bakteriológiai részletmunkát nem tudtunk végezni, bármennyire is érdekes lett volna.)

Bakteriológiai kitenyésztést végeztünk azonkívül paradentális tasakokból, valamint 34 esetben a garat-, ill. a tonsillafelszínről is.

A tenyészetekből minden esetben vaccinát állítottunk elő.

6. Az allergia fokának vizsgálata. Az allergia fokának megállapítását intrakutan oltások segítségével vizsgáltuk. A teljés allergiásstatus betegeinknél négyféle vizsgálatból tevődött össze: a) oltások a dentalis v. paradentális vaccinával (hígítások a vizsgálatok elején Vi, ’A, Vb, Vio, Vbo, Vioo ; utóbb Vi, 710, V,00, Viooo hígításokat alkalmaztunk) ; b) oltások a pharynx vaccinával (higítások mint a fogvace.-nál); c) histamin bőrérzékenység megállapítása, esetleges általános allergiás állapot felfedésére (Vi00o hig. oldat 1/,9 cm3) ; d)