Fogorvosi Szemle, 1944 (37. évfolyam, 1-11. szám)
1944-08-01 / 8. szám
195 Fenti álláspontot vallja t. k. H. Schmidt is: denn wenn die Allergie, die sich offenbar durch die schweren Herd- und Allgemeinreaktionen schädlich auswirken kann, für die Erlangung einer Immunität unnötig ist, dann wäre ihre Bekämpfung durch Desensibilisierung angebracht, nicht aber, wenn dadurch zugleich die Immunität beeinträchtigt wird“ (Hansen: Allergie. S. 167.) A gócfertőzés eseteknek a gócokból előállított autovaceinával való kezeléséről általános felfogás még nem akalult ki: M. Shuster (1941) igen nagy beteganyagon szerzett 16 évi tapasztalat alapján kedvezően nyilatkozott. Chronikus arthritiseknél 70%-ban látott kedvező eredményt. Allergiás esetekben t. k. Thjötta és Häupl, valamint Prader (1940) is kedvező eredményekről számolnak be. Hazánkban különösen Meák számolt be több ízben igen kedvező klinikai eredményekről fog- és garatvaecinával gócfertőzés esetekben. Meák septikus esetekben igen hagy adagokat ad, toxikus megbetegedéseknél a 4., 5. injectio után immunitást látott, míg allergiás esetekben igen kis adagokat ad 1—2 hónapig. • Pichler és munkatársai szintén sikerrel alkalmazták az autovaecinát és desensibilizált esetekről számoltak be. Saját vizsgálataink is azt igazolják, hogy a vaccinagyógymód bizonyos esetekben szép eredményeket nyújt. Hangsúlyozni szeretnők azonban ezen a helyen is, hogy a vaccina-therapiát sohasem szabadna sémásan alkalmazni, mindig a beteg pontos kivizsgálásának (klinikai és laboratóriumi) kell a therapiát megelőzni. Erre vonatkozólag Hansen is ezt írja: „Aus ihnen (gem. Kausalanalysen) geht hervor, dass die Allergietheorie des Fokalrheumatoids in der Tat zutreffen dürfte, doch nur dort klinisch aufzeigbar ist, wo eine solche personenspezifische Analyse durehgeführt wurde.“ Therapiús eredménytelenségek a leggondosabb góckutatás és góceltávolítás után is gyakran jelentkeznek. A túlságosan szép statisztikák mindig gyanúsak. Az eredménytelenség okát Heller szerint hét pontban lehet öszszefoglalni: 1. Célszerűtlen góceltávolítás, akut fellobbanások. 2. Áttéti, anachoretikus új góc keletkezése. 3. A védekező erők kimerülése (anergiás állapotok). 4. A góc a betegséggel szemben inaktiv, semleges volt. 5. Önálló másodlagos gócok keletkeztek.
