Fogorvosi Szemle, 1944 (37. évfolyam, 1-11. szám)

1944-04-01 / 4. szám

96

lenese.) Az előtétlen őséhez a következő táblázat szolgál, amelynek számítását azonban mellőzöm.

A gép skálája A lencse távolsága a fogaktól

oo

50 cm

20

m

49.0 cm

30

m

47.5 cm

6

m

46.0 cm

4

ra

44.5 cm

3

m

43.0 cm

2.5

m

41.5 cm

2

m

40.0 cm

1.7

m

38.5 cm

1.5

m

37.5 cm

1.3

m

36.0 cm

1.2

m

35.0 cm

1.15

m

35.0 cm

1.10

m

34.5 cm

1.05

m

34.0 cm

1.00

m

33.5 cm

(A tükörreflexes gépnél ez természetesen felesleges.) Beállítom a gép skáláiéját bizonyos méter távolságra. A táblázatról leolvasom, hogy ennél a távolságnál a lencsének hány cm távolságban kell lennie a fogaktól és a gépet tologatással beállítom oda. Hogy az élesreállítást meggyorsítsuk, célszerű egy 50 cm hosszú boton a táblázat második oszlopában megadott beosztásokat karcolni; de a beosztások mellé nem a centimétereket írjuk, hanem a gép skáláján lévő — ezeknek megfelelő jelzéseket, amelyeket az első oszlopból kikeresünk. (50c m = oo, 49 cm = 20 m, 40 cm = 2 m, 33.5 cm = 1 m.) Így ha a gépünk távolságát a fogaktól leolvassuk a rúd segítségével, az ezen levő jelhez csavarjuk a gép távolságbeállítóját.

Meg kell jegyeznünk, hogy a tárgytávolság fent megadott értékei az objektív optikai középpontjától értendők. Minthogy azonban a gyakorlatban a távolságot legegyszerűbb az objektív-foglalattól mérni, tehát a fenti értékekből 1—1.5 cm még levonandó. (Mosojiyi E. után.) A keresőben a felveendő részt megcélozzuk. Vigyáznunk kell azonban, mert a keresőben nem pontosan azt látjuk, amit a lencse a filmre vetít, mert a kereső oldalt van a gépen. Tengelye és a lencserendszer tengelye között eltérés van. (Parallaxis eltérés.) Ezen úgy segíthetünk, hogy a fogat, vagy nyálkahártya,fekélyt középre állítjuk be és minthogy még 30 cm távolságból is kicsinyek e tárgyak