Fogorvosi Szemle, 1944 (37. évfolyam, 1-11. szám)
1944-01-01 / 1. szám
4 1. Carabelli Antal miután hitelezői kijátszásával csalárd módon vagyonbukojtt lett, most a megszerzendő polgárjog védelme és palástja alatt kívánja hitelezőit és a jóhiszemű polgárságot becsapni és galantéria-áruival a szépreményű ifjakat pénzpocsékolásra bírni. 2. A céh többszörösen megerősített kiváltságai értelmében nem iktathat tagjai közé ilyen közveszélyes egyént. 3. A polgárjog elnyerésére két jogcím kell: a) szabályszerűen űzött foglalkozás („ars, nam rite scmet excoluisse legitimare debet“); b) valamilyen polgári ingatlan birtoklása („fundi civiles immobiles“). Nevezett ezek egyikével sem bír. 4. Hogy állítása szerint Pesten háza volna, ez sem dönti el javára kérelmét. Ez a ház valaha Frisianus-é volt,7 kinek hitelezői azt Masinius-ra írták át és Carabelli ennek társául tolja föl magát, Erről a Tanács sohasem kapott megerősítő végzést. De különben is ez a látszat-birtoklás sem tartott sokáig, mert mind Carabelli, mind Massini8 hitelezőiket megcsalták, a ház és jövedelme perjogilag nyilvánosan megtámadtatott és egy harmadik egyénre Íratott át. 5. Hogy állítása szerint Pesten nincs olyan kereskedő, aki kizárólag galanteria-árukkal kereskedik, ez annyiból igaz, hogy céhszabályaink tiltják a titkos szórakozási helyeken való őgyelgést („domatim clanculariam distractionem prohibet“), a nemes ifjakat költekezésre csábítani, dupla kamatot szedni, mintahogy kérvényező cselekszi. Ilyen kereskedő csakugyan nincs közöttünk, mert a céh tekintélye nagyon ügyel a becsületre. Vannak azonban a céhen belül becsületes kereskedők, akik más árukkal együtt galanteria-árukat is tartanak. 6. A kereskedők száma Pesten már is fölülhaladja a szükségletet, % 7. Fogadjunk be ilyen ügyefogyott és közveszélyes egyént, mint amilyen ez az Antonius Carabelli és megsínyli ezt a kereskedelem, megsiratja szépszámú hitelező és családapa — de késő a bánat! („Ast sero sapiunt Phryges“). Ez a portré persze mást mutat, mint Carabelli föntebb közölt önarcképe. De bizonyosra vehető, hogy a céh sötét színű festménye mögött sok túlzás, elfogultság és szakmai féltékenység lappang. Carabelli Pest városa Tanácsához 1776 január 27-ikén intézett beadványában az egész vonalon visszautasítja a céh vádjait : „Impru-7 Joseph Patachich: Die Bürger Postil's (Pesth 1884) adata szerint ez a háztulajdonos Friesz Ignaz nevű ember volt. 4 Nem tudtam kideríteni, hogy ez a „Masinius”, „Massini”, Magsinyi" olasz ember volt-e vagy magyar.
