Fogorvosi Szemle, 1943 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1943-01-01 / 1. szám
6 kifejtett ingereket növeili. Impactált fogak helyrehúzásakor erre a hatásra látszólag nincs szükség, de kétségtelen, hogy a fogkörüli szövetek végleges kialakulásában a sorba állított fog functiójának fontos szerep jut. A fogszabályozás következtében létrejött fogelmozdulások és az állcsontszövetek átalakulása végeredményben ingerhatás következménye. Ezért azok a fogszabályozó gépek közelítik meg leginkább az ideális típust, melyek befolyása az élettani erőhatásoknak legjobban megfelel és amelyek traumatikus elváltozásokat nem akoznak. Häupl és Eschler kísérleteinek eredménye eldöntötte a vitát, melyből Andresen és Häupl győztesen kerültek ki. Űjabb vizsgálatok kiderítették, hogy a fogak elmozdításához igen kicsiny, a capillaris vérnyomásnak megfelelő erőhatások elegendők, vagyis négyzetcentiméterenként 15—20 gr-nyi nyomásnál többnek a periodontiumra nem szabad hatnia. Aki fogszabályozó eszközeinek hatását megmérte, az csodálkozva tapasztalhatta, hogy még a legfinomabb rugócskák feszítőereje is több lehet ennél. Már pedig tartós túlnagy erőhatás következtében a periodontiumban szövetelha'lás, a gyökér felületén pedig resorptio léphet fel, ami a fogazat életképessége szempontjából nem közömbös. A rövid ideig megszakításokkal és időnként ható erők még ha kissé nagyobbak, sem árthatnak a fog körüli szöveteknek, mert. az erőhatás alól felszabadult és vérrel átáramoltatott szövetekben nem szokott elhalás létrejönni. A fogszabályozó lemezeknek tehát az a nagy előnyük, hogy annak ellenére, hogy éjjelnappal kell őket hordani, fogtisztításnál, evésnél, társaságban stb. kivehetők s így a fogkörüli szövetek átmenetileg tehermentesítethetnek. Az izomműködésnek a fogazat rendellenességekkel kapcsolatban az állcsontokra gyakorolt kedvező befolyását a Rogers-féle izomgyakorlatok kitűnő hatása is bebizonyította. Az occlusios egyensúlynak a fogazatrendellenségek kifejlődésének megakadályozása érdekében kifejtett nagyfontosságú szerepére már régebben rájöttek. Az Andresen-Häupl készülékkel kapcsolatban tett gyakorlati megfigyeléseimet alábbiakban foglalhatom össze. Bár az Andresen— Hüupl-féle készüléket nem tartom universalis fogszabályozó gépnek, de kétségtelenül igen jó szolgálatot tesz a következő rendellenességek kezelésénél (különösen ha 10—12 éves korig alkalmazzák) : Angle II. oszt, protractio, Angle III. oszt. eseteknél és keresztharapás szabályozásánál. A Schwarz-féle lemezek abban különböznek az Andresen— Haupl-féle gépektől, hogy azok nincsenek egybeépítve, hanem külön felső és alsó lemezből állanak: a Schwarz-féle lemezeket a nyílkapcsok
