Fogorvosi Szemle, 1943 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1943-03-01 / 3. szám
60 Horgas gyűrűk készítését a 2. ábra b résize mutatja be: a függőleges csövecske falából mind mastikálisan, mind gingiválisan a mesio-distalis irányban kb. 1-—1 mm mélységű vályút 'csiszolok. Különböző kötések (gummi, selyemfonál, drót) beakasztására valók. A vályúba az ívet is belefektethetem. A tartófogak ellenállásának megszilárdítása. Az aktivált gép erejének hatása a tartófogakon nem kívánt el lenhatást fejthet ki. Leküzdésére a tartófogak ellenállását meg lehet szilárdítani. Egyszerű módja: a szomszédos fogat is meggyűrűzzük s egy kettős zárszöggel szorosan a tartófog gyűrűjéhez hozzákapcsoljuk. (Lásd a 4. ábra két hátsó gyűrűjének összeköttetését.) Egymás tói távolabb eső fogak ellenállását egy rudacska (0.8—1 mm erős wipladrót) közbeiktatásával növelhetjük, ha mindkét végére zárszó get hajlítunk s a gyűrűk függőleges csövecskéibe illesztjük. Ívvel való reponálás esetén a nem diszlokált állakapocsfél fogainak ellenállását szilárdítjuk meg. Az oldalsó protorakeiónak extrakcióval kombinált kezelésénél sokat vesződtem a szemfogközelítő rúgó (Eckzahnrückziehungsfeder) felszerelésével. Ami pedig egészen magától értetődik, ha egy pillantást vetünk a készülék fajzára (3. ábra) és elolvassuk „Die orthodontische Wipla-Faltapparatur ohne Lötung und Schweissung nach Prof. Dr. Paul W. Simon, Berlin“ című prospektus magyarázó sorait: „Der Eckzahnbolzen ist von fom, der Molarenbolzen von hinten eingeführt. Sollte das letztere zu schwierig sein oder unmög lieh ...“ A rugót a vízszintes zárcsövecskébe élűiről hátrafelé és hátulról előre való behelyezésnél olyannyira szét kellett húzni, hogy visszamaradó (remanens) alakváltozást szenvedett, az erő adagolása pedig nem volt ellenőrizhető. Más megoldást kerestem. Az eredeti elgondolásból indultam ki és egyszerűsítés révén értem el a célhoz. A már ismertettem gyűrűt használom fel a 4. ábrán feltüntetett módon. A szemfogközelítő rúgó párhuzamosan hajlított zárszögei most már akadály nélkül illeszthetők a függőleges tartócsövecskékbe s onnan könnyen ki is vehetők. Az erő adagolása és ellenőrzése zavartalan. Szükség esetén a készülék egy gyűrűvel és egy zárszöggel megtoldva egyszersmind a tartófogak ellenállásának megszilárdítására is használható. Állkapocstörések rögzítése. A frakturált mandibula reponált törvégeit oly módon rögzíthetjük szilárdan, hogy egy-egy molárisra és a törésvonallal szomszé-