Fogorvosi Szemle, 1943 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1943-03-01 / 3. szám
57 Fogszabáiyozás céljaira és állkapocstörések rögzítésére hajtogatott függőleges-zárcsövecskés tartógyűrű. Irta: KÄMPFNER ÁRPÁD dr. Pécs. Univerzális gyűrűnek is nevezhetném, mert annyi mindenre használható, amire az eddig készített tartógyürűk egyike sem. Előállítása a többinél egyszerűbb, könnyebb, gyorsabb és olcsóbb. Lényegében egy olyan „Wipla-Faltband‘ ‘, mely éppen az egyszerűsítés révén válik sokoldalúvá. Tehát nem szaporítani óhajtottam a fogszabályozó készülékek számát, ellenkezőleg; idő- és anyagmegtakarító eljárásommal keskeny irtást kívántam -vágni a gépek nagy erdejében. Méltán állapította meg Rehák, hogy a modern orthodontiai terápia olyan rengeteg son készülék között válogathat, hogy már az is óriási feladat, ha a rendelkezésre álló számtalan készülék közül az adott esetnek legmegfelelőbbet ki tudjuk választani. Salamon professzor szerint a nehéz hajlítási és forrasztási technikával készülő gépek nem számíthatnak általánosabb elterjedésre, még a fogszabályozó szakorvosok körében sem. Madarász pedig arra figyelmeztet, hogy az orthodontistának tisztában kell lennie a forrasztás technikájával, tekintettel arra, hogy saját magának kell készülékét előállítania, mert a készülékek laboratóriumi előállítása szerinte minden tekintetben ellen javait. Nehéz választás és nehéz elkészítés az egyik oldalon, könnyű extrakció és könnyű profét ikai megoldás a másikon. Túlságosan nagy volt a csábítás! De jött a berlini Simon professzor és feltalálta azokat a fogszabályozó gépeket, melyek forrasztás és hegesztés nélkül, hajlítás és hajtogatás (műszóval: korcolás) útján készülnek. Igaz ugyan, hogy a wipladrót és lemez hajlítását és hajtogatását is meg kell tanulni, de ez a kezdő számára is sokkal könnyebb feladat lesz, mint pl. annak idején a latin szavak deklinációja volt. A Simon-féle rendszer gépeinek nagyrészét megtaláljuk Salamon „Fogszabályozástan“ című. mindent felölelő nagy munkájában, továbbá Madarász hasoncímű könyvében és a Fogorvosi Szemlében (1935, november) megjelent cikkében; az újabbakat Rehák írta le plasztikusan „Az orthodontia alapvonalai“ című, gazdagon illusztrálf müvének II. kötetében. Mint ismeretes, Simon gyűrűit vékony és lágy wiplaszalagbó! készíti forrasztás és hegesztés nélkül, olymódon, hogy a fogat min
