Fogorvosi Szemle, 1943 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1943-08-01 / 8. szám

i 69

(Milano) és Pasquale Lippo (Napoli). Á viszonyok ilyetén alakulása indította el 1938 táján a magyar-olasz fogászati kapcsolatok legújabb, harmadik hullámát, amely eddig is már szép cselekedeteket könyvelhet el: kölcsönös tiszteletben és levelező tagok választása, egy magyar technikai vezérfonál olaszra fordítása (Máthé-Bonyhárd: La costruzione della protesi totale. Firenze 1938), az 1942 október havában a budapesti stomatolőgiai klinikán tartott olasz előadássorozat’. A magyarok részéről a kapcsolat ápolása és tudományos kiaknázása elsősorban Máthé Dénes, Morelli Gusztáv, Lörinczy-Landgraf Ervin kezén virul.*

E röviden vázolt 40 éves jelenkori magyar-olasz fogászati kapcsolatok szépsége és áldásossága minden magyar és olasz szakorvos élénk emlékezetében él. Amivel ellentétben megállapítható, hogy alig van valakinek, akár nálunk, akár Olaszországban tudomása arról, hogy már a középkorban az olasz rinascimento és a belőle kisugárzó magyar renaissance idején is fennállott egy igen érdekes fogászati kapcsolat a két nemzet között. E dolgozat célja ezt a tényt a kulturtörténelem homályából kiemelni és a két testvérnemzet szakorvosainak köztudatába belevinni.

1513-ban Joannes Manardus, híres ferrarai orvost hívták meg Budára a betegeskedő II. INászló királyunk udvari orvosának. A világhíres orvostanár 6 évet töltött Magyarországon. 1516-ig kezelte Ulászlót, utána pedig fiát, II. Lajos királyt 1518-ig. Közben természetesen a király udvarában és az országban élő főúri világot. Az anarchikus közállapotok és nevezetesen az a körülmény, hogy a magyar történelem koldüskirályaitól fizetését nem tudta megkapni, végül megunatták vele itteni tartózkodását és 1519 tavaszán visszatért Ferrarába.1 2 Eleinte pedig igen jól érezte magát nálunk. Beutazta az egész országot, behatóan tanulmányozta a népéletet, a magyar állat-, növény- és ásvány világot3.

Manardus korának nagynevű orvosa volt, már 20 éves korában

1 Morelli Gusztáv: Olasz előadások egyesületünkben. Fogorvosi Szemle. ]<V12. November.

* Az időközben lezajlott olasz rendszerváltozás nem törli le IClio lapjairól a jelzett, harmadik hullám történelmi tényeit, amelyek derekasan hozzájárultak a hagyományos olasz-magyar fogászati kapcsolatok folytonosságához. Szerző.

3 Hcrczeg Árpád: Manardus János (1462—1536) magyar udvari főorvos élete és müvei. Budapest 1929. A Magy. Tud. Akadémia kiadása. (Az orvosi világirodalom legjobb Manadus-tanulmánya.)

3 Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek. Budapest 1929. I. kötet 73/74. oldal, III. kötet 137. oldál, 541-ik adat,