Fogorvosi Szemle, 1943 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1943-04-01 / 4. szám

94 ad. 3. A műgyanta koronák és hidak technikai előállítási költ­sége kb. 50 százalékkal kevesebb a poreellán koronáénál. Váll nélküli kialakítása lényeges fogorvosi munkamegtakarítást jelent a poreellán koronához hasonlítva. Ezeknek megfelelően a páciens számára a mű­gyanta koronák ára is alacsonyabb a porcellán koronáénál. Ez a kö­rülmény teszi lehetővé azt, hogy a műgyanta korona kiterjedtebben alkalmazható kozmetikus pótlás, mint az égetett porcellán korona. Dr. Bonyhárd sohasem látta a ragasztó cementnek a koronán való áttünését. Mi sajnos igen, főleg belső metszőfogaknál a nyaki harmadban. Ennek az oka valószínűleg a korona vékonyságában rej­lik. A hiba némileg kiküszöbölhető megfelelő színű cement alkalma­zásával. Beragasztás előtt a cementport vízzel péppé keverjük és úgy próbáljuk fel a koronát a csonkra. Ha .látjuk, hogy a cement színe át, illetve elüt, úgy addig korrigáljuk a cementpor színét és újra cementporvizes péppel próbálunk, míg az áttűnő cement színe meg­felelőbb nem lesz. Igen előnyös tulajdonsága a műgyantának a jó szigetelő, illetve a rossz hővezető képessége s így a pulpa-védelem aránylag jónak mondható. Sajátságos hibája a műgyantának, hogy némelykor, ha pár napig szájon kívül van — gipsz mintán való állás közben —, a színe megfehéredik. Ezért nem ajánlatos a bepróbáláskor utánacsiszolt műgyantamunkákat polírozásra a technikushoz visszaadni, ha az esetleg több napos időveszteséget jelent. Ha műgyanta korona vagy hídtagot. utána kell csiszolni, úgy ezt lassú fordulatszámú géphajtás mellett, bőven vazelínozott csiszolópapírkoronggal tegyük, mert így a lecsiszolt felület legtöbbször kielégítően fényes lesz. A műgyanta­­anyag olyan puha, hogy a csiszolópapírkorong könnyen viszi, úgy­hogy nem szükséges a kővel való csiszolása. Az anyag puhaságát, ille­tően felmerül az a kérdés, hogy ki kell-e venni az artikulációból a koronát? Bonyhárd dr. határozottan állást foglal ellene. Vélemé­nyünk szerint minden olyan esetben, mikor nem természetes fogak — hanem protézis-fogak, fémfogak — artikulálnak műgyanta fogakkal, akkor célszerű cigarettapapír vékonyságban az artikulációt héza­gossá tenni. Tudjuk, hogy a protézis porcellán foga még a kemény acélkoronát is kikoptatja és így valószínű, hogy az aránylag puha műgyanta sem kerülné cl sorsát a kemény porcellánfogakkal átcllenben. A fog előkészítésének technikájáról Bonyhárd dr. azt mondja: „Gyűrűs lenyomatét a fogon tartva gipszlenyomatot veszünk.“ Majd így folytatja: „Ha a korona nem megy fel a csonkra, akkor rend­

Next

/
Oldalképek
Tartalom