Fogorvosi Szemle, 1942 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1942-02-01 / 2. szám
45 KÖNYVBlRÁLAT. Prof. SALAMON HENRIK: A magyar stomatológia (fogászat) története. Kiadja a M. F. 0. E. megbízásából „A magyar stomatológia (fogászat) története kiadóhivatal.“ 1942. Ara kötve: vászonkötésben 32 pengő. Ha van valami, ami a pályafutása tetőpontján álló ás szakmáját annyira szerető férfiúnak igazi lelkiörömet szerezhet, akkor az az eredmény az, amelyet a szerzőnek módjában áll megállapítani, amidőn a magyar stomatológia fejlődését írja meg a legújabb időkig és amely eredmény kivívásában a szerzőnek kié része volt. Ez a boldogító tudat kall, hogy álhassa a szerzőt, amidőn az eredményt látja, mert hiszen csaknem a saját élete folyása alatt fejlődött ki a magyar stomatológia arra a fokra, amelyen jelenleg áll ós nyert elismerést, és amely fejlődésnek, kialakulásnak történetét a M. F. O. E. megbízásából módjában áll a szerzőnek „a magyar fogorvosi kar legalázatosabb tagjának" megírni és így most már maradandóan mindnyájunkkal megismertetni. Valóban a munka hézagpótló szerepet tölt be, mert nemcsak azt az utat van módunkban megismerni általa, amit szakmánk legrégibb időktől, kezdetben az általános orvostudomány keretében tett meg, majd később önálló szaktudománnyá alakult, hanem sok oly fontos közleményt, rendelkezést találunk benne összegyűjtve (fogtechnikus kérdés, szakorvosképzés, stb.) amelyeket minden fogorvosnak nemcsak illik, de jó is tudni. Mindezeket rendkívül élvezetes, közvetlen, a tőle megszokott szép és nemesveretű stílusban közli velünk a szerző, a 752 oldalra kiterjedő és számos képpel vegyített hatalmas munkában, az eseményeket a történetíró tárgyilagosságával tárgyalva. A történeti eseményekben szereplő személyeknél a figyelme a szerzőnek mindenre kiterjed, azokról hű leírást ad és „Személyi adattár”-t közöl azokról is, akik a munka megjelenését előfizetésükkel elősegítették. A M. F. O. E. nem is talált volna hivatottabb tollú írót a magyar stomotológia történetének megírására. A könyv még nemzetközi viszonylatban is páratlan és egyedülálló, renkívül szorgalmú hisztérikusnak úgyszólván életműve. A könyv külseje tetszetős, „békebeli” kiállítású. Zöld tábláját Árkövy aranyozott dombornyomásé arcképe díszíti. Kár, hogy a szerző személyével kapcsolatos történéseket mellőzi a könyvben, valamint a szegedi klinika adatait hibáján kívül nem közli. Röviden ismertetve, a könyv két fö-részre oszlik. Az első része foglalkozik a stomatológia (fogászat) tudománytörténetével, a másik rész rendi történetével. Az első rész öt fejezetben foglalkozik történelemmel, legrégibb időktől napjainkig. A hatodik fejezet a vidéki egyetemek fogászati klinikáival foglalkozik. A hetedik pedig a budapesti tanintézetekkel. A nyolcadik fejezet fogoivosi könyvészet. A második rész (Stomatológia rendi története) öt fejezetre oszlik. Első fejezet: Fogtechnikus kérdés. Második: A fogorvoslást szabályozó törvények és rendelkezések. Harmadik: A fogorvosi kar tömörülése. Negyedik: Foigorvosképzés. Szakorvosképzés. Továbbképzés. Ötödik fejezet a fogorvosi rendelőintézetekkel foglalkozik. Különálló rész: Fogorvosok a szakliivatáson kívül. Végül a „Függelék” az utolsó eseményeket tárgyalja. Névmutató és személyi adattár egészíti ki a könyvet. A könyv a magyar fogorvosi irodalom tekintélyes gyarapodását jelenti, amely egy fogorvos könyvtárából sem hiányozhat. Dr. Padányi Endre.
