Fogorvosi Szemle, 1942 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1942-02-01 / 2. szám
39 16 éves leány jelentkezik klinikai rendelésünkön és előadja, hogy kb. I1/*» éve, tehájt 14—15 éves korában sajátkezüleg távolította el bglfelső középső tejmetsző fogát. Panaszolja, hogy középső fogai nincsenek. Fogazatának kozmetikus orvoslását kéri. Fogazatának vizsgálatánál a következőket találjuk: A felső fogak a középső metszők és a bölcsességfogak kivételével mind megvannak. A baloldal szabályos, csak éppen a kismetsző dől kissé előre, jobboldalon a praemoláris tájékon horpadás látszik. A jobb középső tejmetsző persistál, de laza. A bal nagymetsző helyén, korcs-odontoidra emlékeztető, részben előtört korona, mely a közép felé és kissé palatinál felé orientálódik. Ügy a tejfog, mint a korcs fölött az alveolus láthatóan domborúbb (1. 17. ábra). Röntgen felvételen (1. 18 a ábra) tisztázódik, hogy impaktált állapotban a két normális nagymetszőn kívül még két, a normálisoknál inkább nagyobb-korcs is található. A normális impaktált 2 nagymetszőn kívül, tehát az állcsontban, még 2 korcs, és előtört állapotban 1 korcs (a bal nagymetsző helyén), tehát összesen 3 számfeletti fog fejlődött ki. A helyzetet csak műtét útján tudtam megoldani, a I| és a 11 helyén kinőtt korcs eltávolítása után, az 15-től a 5| -ig felpraeperálva a lágyrészeket, eltávolítottam a uagymeszők és részben a kismetszők feletti csontfalat. Előttünk fekszenek az impaktált korcsok. Ezeket is eltávolítva, a mélyebben fekvő nagymetszőket lehetőleg „in situ“ meghagytam, számítva arra, hogy azok mór most előtöi’hetnek. xV lágyrészeket varratokkal egyesítjük. A műtét utáni állapotot a 18 b ábra érzékelteti. Nyolc hónap múltán a rendeződés tényleg önmagától megindult. A jobb impaktált nagymetsző már áttörésben van, a bal nagymetsző is 2—3 mm-t süllyedt, bár erősen ferde helyzetét még tartja (18 c, 19 a, b ábra). A bal nagymetszőt jelenleg fogszabályozás útján igyekszünk újabb felszabadító műtét után rendes helyzetbe hozni. Fölös fogak amúgy is fennálló állkapocs szűkületnél igen nagyfokú fogazati rendellenességeket okozhatnak. Ilyen esetek csak idejekorán keresztülvitt extrakciók és orthodonciás kezeléssel javíthatók. Későbben csak műtéti megoldás marad hátra. Külön kell még kitérnem az ú. n. mesiodens kérdésére, tehát arra az esetre, amikor leginkább palatinális fekvésű páratlan, a középvonalban fekvő számfeletti fogat — rendszerint csapfogat — találunk. Adloff ezen embolus keletkezését úgy magyarázta, hogy az 2
