Fogorvosi Szemle, 1942 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1942-02-01 / 2. szám
36 mely legfeljebb 1 mm-el csökkenthétté a korona-magasságot. Mindkét fognál jóval nagyobb az átlagnál a mesio-distális, valamint a labio-lingualis átmérő is. Alacsony, igen széles és vastag fogak ezek a metszők. A klinikai és a röntgenkép összevetéséből világosan látszik, hogy a két fog nagysága között el nem hanyagolható különbség van. A jobb fog jóval nagyobb és a röntgenképen is látható szagittális zománc redő választja ketté a koronát. Keletkezését illetőleg úgy látszik, hogy mindkét fog egységes zománcszervű fogcsirából származik. A jobb fogon az igen korai, még a keményállomány képződés megindulása előtti redőképződés azaz primitív differenciálódás jele látható. Mechanikus, gyulladásos stb. behatások itt kizárhatók. Mindkét fog lényegileg ugyanazon képződési rendellenességnek —nagyobbra dimenzionált fogcsirák keletkezésének — tekintendő. Ezen eset azt igazolja, hogy a „confusio“ ül. ikerképződés szigorúan rokon jelenségek. A kismetszö szimmetrikus hiánya szinte szuggerálja azt a feltevést, hogy a kismetszők csiraanyaga szolgált a majd kétszeres tömegű, nagy metszők anyagául. Embrionális anyagon még senki sem figyeltemeg, hogy milyen módon hasad egy csira, vagy nő össze két külön csira. Lehetségesnek tartjuk, hogy jelen esetben a kismetszők csiraanyaga valamiképpen a szokatlan nagyságú nagymetszők csiráinak keletkezésekor felhasznólódott, mert a fogléc fölös hámanyaggal nem rendelkezett. Rá kell azért mutatni ehelyütt arra, hogy ennek nem kell szükségképpen így történni, mert ismerünk eseteket —, ilyen pl. a saját 17. és 19. sz. eseteink is, — ahol hasonló torzképződések meglévő kismetszők mellett fordulnak elő, valószínülőg~ärf<Tglec hámanyagának nagyobbfokú kifejlődésével kapcsolatosan. Jelen eset különös érdekességét éppen az képezi, hogy míg a baloldalon egységes, határvonallal nem jelzett óriás-koronát — régebbi szerzők szei’int összefolyt ikerfogat (odontopagus aequalis confusus, gemini, dentales confusi) — találunk, addig a jobb nagymetsző helyén olyan óriáskorona jelent meg, mely a labialis és a pajatinalis felszínen a gmgdvától a metszőéiig haladó sekély zománcbarázdával bir (jHerbst és Apfelstaedt odontopagus aequalis concretus, gentini dentales concreti-nek nevezi.) Jelentőségét a jobb fogon mutatkozó barázdának abban látjuk, hogy a differenciálódásnak kissé előrehaladottabb fokát mutatja, bár lényegileg a két fog között
