Fogorvosi Szemle, 1942 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1942-02-01 / 2. szám

28 lényeges eltolódásával járnak, anélkül, hogy azok fogjellegüket elvesztenék. (Pl. odontömák.) Ügy a koronán, mint a gyökéren ész­lelhető rendellenességek korai keletűek és a korona rendellenességei a fogcsira kialakulásával egyidejüek; a gyökér- vagy gyökerek rend­ellenességei a gyökérfejlődés megindulásakor vagy közben válnak nyilvánvalóvá, csiraanyagnak egy előttünk teljesen megközelít­hetetlen tulajdonságát képezik. (Bőik dimcr-eluiélete szerint minden egyes emberi fogban, tekintet nélkül annak alakjára, 6 ősi csücsök tulajdonságai lappanganak, A metszőknek rágó élén (protomer) az áttöréskor még jól látszik a három kis csücsök, mely később lekopik. Éppen úgy a kis- ill. nagyőrlők erősebben fejlett palatinalis, ill. linguális csücskein néha külön apró Ids csücsökszerű kiemelke­dések vehetők ki.) , .( A fogfejlődés "tanulmányozásából tudjuk, hogy a kemény állo­mány képződését megelőzi a zománcszerv kialakulása (2. ábra), melyet előbb a dentin, majd a zománc megjelenése követ. Azt is tudjuk, hogy a keményállomány képződés mindig a csücsöknek meg­felelő helyen — vagy helyeken —- kezdődik. Egységes sugárirányú elrendeződésű dentin-csatornákkal biró fogkorona az egységes zománc-szervnek a legbiztosabb jele. A zománc külső képe — a zománcszerv egységére vonatkozólag •—- a felületes szemlélőt gyakran félrevezetheti, mert behúzódások a zománcon, va­lamely anomáliának a keletkezési módjára egyáltalán nem világíta­nak rá. Anniit nem beszélünk összenövésről egy többcsüeskű fognál, ahol barázdák választják el az egyes csücsköket, éppen úgy nem be­szélhetünk összenövésről akkor sem, ha rendellenesen, szokatlan alakban jelenik meg valamely fog és rajta különleges barázdák lát­­, t hatóéi Összenövésről (concretio) csak akkor szólhatunk, ha az előzc- i lesen különálló fogegységek későbben kemény állomány által egye­si ttetnek. Az ilyen képlet, keresztmetszetén a két fogegyed egymástól független fejlődése a zománcprizmák és dentincsatornácskák lefutá­sából biztosan megállapítható. Az összekötő keményállomány csont­­szerű szövet (cement). A fogak összenövése a tejfogazatban legin­kább az alsó metszőnél (3. ábra), maradandó fogaknál pedig a rend­rendellenesen nőtt molárisoknál fordul elő. Az összeolvadás (confusio) ikerképződés (geminatio) és csira­hasadás elnevezések azt. kívánják érzékeltetni, hogy a szóbanforgó rendellenes fog vagy két csirának igen korai (4—5 magzati hónap vagy még előbb) összeolvadása, vagy pedig egy csirának hasadása révén keletkezett (4. a, b, c, ábra). Ezen megjelölések felvétele tel­jesen önkényes. mert alig tudná valaki megokolni, hogy a három

Next

/
Oldalképek
Tartalom