Fogorvosi Szemle, 1942 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1942-01-01 / 1. szám
24 zetük pontos különválasztása jogilag nem egyszerű — a citált alapon még egyáltalán nem bizonyos, hogy a kívánatos mértéket megközelíti. Aki „tárgyismerettel és tárgyilagossággal rendelkezik“, az nem ítélhet másként e kérdésben, mint, hogy a laikus gyógyítók a múlt maradványaképpen működnek még ma is, mint képviselői egy szükségmegoldásnak, mely a közegészségügy" egy korábbi fejlődési fokából maradt fenn, de teljességgel kilátástalan ennek a működésnek újbóli legalizálását és kiterjesztését várni, éppen az orvos-tudományok és az orvosképzés rohamos szélesbedése mellett. Ellenben rendkívül életrevaló és megszívlelendő gondolatnak tartjuk a fogtechnikus-képzésnek állami kézbe vételét, — mint Orgel Lajos dr. ajánlotta. Hisz a közegészségügyi igények fokozódása lassan minden téren nagyobb és nagyobb jelentőségre emeli az egészségügyi segédszemélyzet szervezetét. Az orvos és a segédszemélyzet azonban kettő és márcsak az igazságnak sem: felelne meg a segédszemélyzet egy kisebb csoportjának kiváltságos helyzetet biztosítani, de legfőképp nem illeszthető bele a mai társadalomszervezet fejlődési menetébe, melynek etapjai éppen a fokozottabb felelősség, függőség, ellenőrzés, kamarai szervezetek, államosítás, stb. KÖNYVBIRÁLAT. W. H. VEIL: „Fokalinfektion und Bedeutung des Herdinfekts für die menschliche Pathologie.“ Ein Hinweis auf die Veränderung der Grundlagen ärztlichmedizinischer Anschauung. („A gócfertőzés és a fertőző góc jelentősége az emberi pathológiában.“ Utalás az alapvető orvosi nézetek megváltoztatására.) Jena. Verlag Gustav Fischer. 1940. 44 oldal. Ára fűzve: RM 1.50. Szorző értekezésében először a gócfertőzés fogalmát határozza meg, majd a gócfertőzést mint az allergia problémáját tárgyalja és meghatározza az allergia fogalmát, megrajzolja az allergiás gyulladás képét, ismerteti a rheumatikus izü leli és idegfolyamatokat és a rheumatikus történések pathológiai anatómiáját. A góefertőzéssel szembeni alapvető elvi álláspontja szerint „az allergia humorai pathológiai folyamat, ami végeredményben histológiailag mint hyperergikus gyűl lad&s jut kifejeződésre, továbbá a rheumatikus gyulladás is hyperergikus lob.” Ezekben a rendkívül sokrétű folyamatokban a noxák a közimnti idegrendszert is érintik, ami „az agy egészen különleges fajtájú funkcionális zavaraiban nyilván nIbi meg.” A részletesen ismertetett, rendkívül bonyolult megbetegedési reakciókat mind gócfertőzés következményeinek kell tekinteni. A kórokozók közül elsősorban az olyan streptococcusokat kell figyelembe venni, amelyeknek testidegensége nem túlságosan nagy. Az általuk létrehívott megbetegedés a streptomykosis és tényleg ,.streptomykotikus symbiosis”-bél alakul ki. Amikor azt a kérdést tárgyalja hogy „hol ül a góc?” a szerző természetesen a fogazatot is megemlíti és nemcsak a periapikáüs. góclelietőségekre mutat rá, hanem hangsúlyozza az ú. n.
