Fogorvosi Szemle, 1942 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1942-07-01 / 7. szám
158 „Anno 1654-ben betegedtem meg ismét ilyenformán: Az én mesterem, Keresztúri Pál, mint fejedelem udvari prédikátora Radnóton (az hol II. Rákóczi György fejedelem igen szeretett nyárban lakni, a lovai bálványi kedvéért), a veteményes gyümölcsös kertben szállott mindenkor, hogy a fejedelem fia is Rákóczi Perencz oda, és a prédikátor is könyörgésekre udvarhoz közelről jobban járhasson. Itt én mint gyermek, gyakran kaptam flöstökömre egy darab fejér czipót, elmentem véle a kertben, s egynéhány fő fokhagymát kihúztam s megettem, s osztán jó radnóti bort ittam reá; akkor is, ebéd és vacsorán is, mert mesterestől tanitványostól avval bővelkedtünk. Ez a rósz diéta engemet elhevített, fájni kezde a torkom, nyakam és állomra, hogy egy nagy disznószaka2, vagy tályag lett belőle, melyet kiváltképen hogy először orvoslására s elosztására senkinek gondja nem volt, osztán csak ki kellett érlelni s vágni; míg ki nem vágták, rettenetes nagy fájdalmat és alatlanságot szenvedtem miatta... Ez ekkor meggyógyula, de a természet olyan igen ide csaponék és merő emésztő helynek csinálá azt a fluxus, hogy azután is háromszor vagy négyszer lett olyan tályog mindenkor ott, és kiérleléssel, kivágással kellett, kivált házasságom előtt csinálni, mert házasságom után csak egyszer volt, a fogam is mind onnét fájt, mely miatt mint bolond, két zápfogamat is vonattam ki onnét, melyet drága pénzzel is visszatennék, ha lehetne. Ezt bizonyos részegségem belső hevítése és néha télben ahhoz járuló külső hidegség okozta, melyet osztán észrevevéii, józanság, külső meleg és szüntelen velem járó skorpióolaj és a házasság megigazitá szépen és jól, hála Istennek.“ Ebből, a klasszikus fogászati kortörténetből sokat következtethetünk a korabeli fogorvoslási viszonyokra. A fiatal gróf alsó fogai gangraenásak voltak, amihez következményesen periodontitis, periostitis, abscessus alveolaris csatlakozott. Négy-ötször is felvágták, majd két zápfogát ki is húzták, amiket később drága pénzen is visszatétetett volna, de nem lehetett. Bethlen Miklós gróf nagy úr volt, gazdag ember is volt, de fog- és állcsontbaján csak a legeslegkezdetlegesebb módon tudtak segíteni, egész Erdélyben nem volt hozzáértő ember, de széles Magyarországon sem. Egy másik nevezetes korabeli eset :3 Teleki Mihály, gróf, kancellár, az egykori kurucvezér, aki később Lipót császárnak esküdött hűséget és a császári erdélyi hadak főgenerálisa volt Thököly Imre ellen, 2 „Szaka” jelentése: 1. Ádámcsutka; 2. az áll alatti lelógó, kövér 'bőrzsák: teka; 3. görvélyes torokbaj disznóknál és jutóknál. 3 Hagyary-Kossa Gyula: Magyar Orvosi Emlékek. III. kötet, 1240/a.
