Fogorvosi Szemle, 1942 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1942-06-01 / 6. szám

146 nincsenek. Ezen idegből készült praeparatumon vékony és vastag velőshüvelyéi rostokat találunk, amint ezt Gellért histológiai munkái is jelentik. Az ábrán túlnyomórészt vastag velőshüvelyü rostok között elvétve látunk halványan festődé karikákat, amelyeket velőtlen ros­toknak tartok. Gellért nervus maxi Harist ábrázoló praeparatumain szintén nem talál nagyobb számban velőtlen idegrostokat, sem az ideg eredete közelében, sem pedig a ganglion sphenopalatinum előtt. Gellert praeparatumain a velőshüvelyü rostok éppen a trigeminusból nyert készítményeken igen elmosódottak, valószínűleg nem volt egészen friss a feldolgozott anyag. A trigeminus ágakból friss anyag szerzése nagy nehézségekbe ütközik s különösen vonatkozik ez éppen a fogakhoz, menő ágakra. A nervus maxillárisról közölt ábra a ganglion Hasseri és a ganglion sphenopalatinum közötti szakaszból készült. A 2. sz. ábra a nervus alveolaris inferior (mandibularis) ke­resztmetszeti képe, — az ideg azon szakaszából készítettük, mielőtt még a canalis mandibularisba befut. A nervus mandibularis már nem tisztán érző ideg. Miként tudjuk, a ganglion Gasserihez a spinális ganglionok analógiájára hozzácsatlakozik a motoros ág is. A motorikus idegek Kiss és munkatársainak alapos histológiai vizs­gálatai szerint túlnyomó részt vastag velőshüvelyü rostokat tartal­maznak. A nervus mandibulárisból mozgató idegek mennek a rágó­izmokhoz, majd pedig később a nervus alveolaris inferior törzséből is szakad le egy mozgató ág, a nervus mylohyoideus, mely a hasonló nevű izmot és az egyik digastricust idegzi be. A nervus alveolaris inferior tehát kevert ideg. Visz mozgató, de túlnyomórészt érző rostokat. Az idegből készített harántirányú metszeten a 10—12 mikron nagyságú vastag velőshüvelyü rostok között látunk számtalan vékony velős­hüvelyű rostot (2—6 mikronig), sőt elvétve velőtlen rostot is. A lelet megfelel az ideg functiójának. A nervus alveolaris inferiorból futnak rostok a plexus dentalison át a fogakhoz és a gyökérhártyához, de a nervus mentálison át futnak rostok az ajak bőréhez is. Az ábrán látott vastag velőshüvelyü rostok a mylohyoideushoz tartozó, illető­leg futó motoros rostok is lehetnek, de lehetséges az is, hogy ezek a vastag velőshüvelyü rostok a tapintó érzést vezetik a nervus mentá­lison keresztül. Kiss professzor is megfigyelte, hogy érző agyidegek­ben és hátsó spinális gyökerekben szétszórtan futnak kevésszámú vastag velőshüvelyü rostok, amelyek a motoros rostokhoz teljesen hasonlóak. Ezen vastag velőshüvelyü rostoknak a bőr és nyálkahártya tapintó érzésével való összefüggését alátámasztja az is, hogy a plexus dentalisban már vastag velőshüvelyü rostokat nem találunk. A plexus dentalis ágai a nervus alveolaris inferiorból szakad-

Next

/
Oldalképek
Tartalom