Fogorvosi Szemle, 1942 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1942-05-01 / 5. szám
127 sajnos azonban a legtöbb esetben hanyagul végeztetik. A gondos rágáshoz teljes és ép fogazat szükséges és a fogaknak jó állapotban kell lenniük. A rágási aktusnak az étteleket olyannyira fel kell dolgoznia, hogy azok felbontott állapotban kerüljenek a gyomorba. Amit a fogakkal elmulasztunk, azt a gyomornak kell pótolnia,, ami pedig nem a gyomor feladata. A hanyag rágás mindig a gyomron bosszulja meg magát. A kiadós rágás fél emésztést jelent. (jDr. Padányi Endre.) VILÁGSZEMLE. Prof. H. MATHIS: Adatok az odontogen gócfertőzésnek a szemre gyakorolt következményes hatásához. (Beiträge zur Kenntnis der Polgewirkungen odontogener Herdinfektion auf den Auge.) Z. f. S. 1941. No. 39. Régebben gyökérkezelt kisőrlőnél periostitis lépett fel. Ugyanazon oldali szemen pupillatágulás és merevség állott elő rövidesen. Emellett ugyanazon a karon paraesthesiák keletkeztek. Még aznap délután a periostitises fogat extraháltak. Estére már a jobb pupillán is bekövetkezett a tágulat és merevség. Másnap a jobb pupilla ismét normálisan reagált, a bal reakciója azonban fényre és alkalmazkodásra még mindig renyhe volt. Néhány nappal később minden visszafejlődött és ismét normálissá vált. A gyökércsúcs haemolytikus streptococcusaiból nyert autovakcina erős lokális reakciót okozott. Szerző esetét a fokális toxikosis typu-sos esetének tartja. (P. E. dr.) NIRONEN, Helsinki: Adatok a silikatcementek ismeretéhez. (Beiträge zur Kenntnis der Silikatzemente.) Z. R. 1941. No. 50. Szerző általános áttekintést nyújt a silikatcementek lényegesebb tulajdonságairól. A tömés betéteiénél ellenzi a celluloidcsík használatát, mert a mindten oldalról egyformán ható nyomás létrehozására képtelenek vagyunk és így a cement belsejében olyan erők keletkeznek, amelyek különböző irányokban hatnak és a cement belső szEárdságát megtörik. Ugyanez magyarázza a szegély képződését is, amelyet a széli töméseknél gyakran megfigyelhetünk. A tömést mindig csak egy spatula segítségével formáljuk ki. (P. E. dr.) H. MATHIS és P. HAMMER: A tonographia alkalmazásának a lehetőségei a stomatológiában. (Über die Möglichkeiten der Tonographie in der Stomatologie.) Z. f. St. 1941. No. 39. A tonographia vagy réteges felvétel újabb keletű röntgeneljárás, amelynél a csövek és a film mozgatásával az átsugárzandó médiumok csak egy bizonyos rétege fényképeződik le élesen a lemezre, míg a többi árnyékot adó részek elmosódlottakká válnak és így sokkal kevésbbé hatnak zavarólag. 1914 óta különféle módszereket dolgoztak ki, amelyeknél vagy a csövek és a film mozogtak egy köralakú vagy spirális pályán vagy az objektum mozgott, vagy pedig az objektum és a film együtt mozogtak. 1935 óta Grossmann eljárását használják a leggyakrabban. A teljes elmosódottság nem szükséges, elég lia a csövek és a film ellentétes részei körívet írnak le. A tonographiát a gyakorlatban az éllcsontizületek felvételeinél alkalmazhatjuk a retineált fogak helyzetének a megállapítására vagy az állesontüregben
