Fogorvosi Szemle, 1942 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1942-05-01 / 5. szám

123 harapásvétel hibáját derítette ki — legyen bár az eltérés kismér­tékű —, akkor nyomkodhatjuk a fogakat a szájban akárhogyan helyre, vagy adhatunk harapást, vagy rakhatjuk fel a fogakat akár százszor is újra, ettől az okkluzió sohasem fog megjavulni, amíg az alapzat hibás helyzetét nem vesszük tudomásul. A sarníros artikulátorban a nyitáson-esukáson kívül általában semmiféle elmozdítás nem végezhető (okkludor). Újabban azonban forgalomba jöttek elmozdítható részekkel bíró artikulátorok, melyek az okkluziós hibák javításánál az ismételt begipszelés megtakarítá­sára csábíthatnak. Ezek a mozgáslehetőségek — mondanunk sem kell — a sarníros jellegen nem változtatnak, mert az artikulációs pá­lyák leképzése csak a valódi artikulátorban (pl. Gysi-féle) lehetsé­ges, ellenben lehetővé tehetik bizonyos okkluziós hibák helyesbítését. Egyszerű elmozdítási lehetősége: ad pl. a felső rész sines vagy egy­­másbafutó csöves megszakítása, mely az előreharapás okozta hiba javítására ad módot a felső rész. meghosszabbításával. Ez a korrek­ció persze pontatlan, mert az elmozdulás az élőben nem egyenesen, hanem ívben történik s így annál kevésbé indokolt, mert az újabb begipszelés nem jelent számottevő munkatöbbletet. Nem tartozik szorosan ide, de említésre érdemes néhány újab­ban szerkesztett artikulátor, mely egyszerű módon némi lehetőséget nyújt — a fentiekkel ellentétben — az artikulációs pályák megfigye­lésére is, természetesen csak közelítő pontossággal. A felső rész ugyanis az Ízület közelében elhelyezett pedálokon a hüvelykujj nyo­másával jobbra, balra és hátra mozdítható, a nyugalmi helyzetbe rúgok viszik vissza a fogsort. Minthogy egyénileg beállítható arti­­kulátorokat ma már úgysem használunk (sőt átlagosakat sem), ezért az artikulációs pályák hozzávetőleges észlelésére és becsiszolására jő szolgálatot tehet. Aurofol, Specific amalgamok a legjobbak DENTARIA RT.

Next

/
Oldalképek
Tartalom