Fogorvosi Szemle, 1942 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1942-05-01 / 5. szám
Ill Feripstitiseknél vezetéses érzéstelenítést csak akkor adunk, ha a beszúrás helye a gyulladt területtől távol esik. Felső fogaknál, mivel ott a gyulladásos elváltozás rendesen a külső vékonyabb, tehát buccalis felületen szokott áttörúi, a foramen palatinum maiuson keresztül a ganglion sphenopalatinumot érzéstelenítjük, amelynek következtében az incisivusokig terjedő érzéstelenített területet nyerünk, ahol nyugodtan dolgozhatunk. Nehezebb esetekben a foramen rotundumon kilépő nervus maxillaris érzéstelenítését végezzük. Alsó fogaknál, ha szájzár nincs és távol van a periostitises góc, mandibularis érzéstelenítést végzünk, kombinálva azt Steinfelder szerinti nervus buccinatorius ág érzéstelenítésével. Egyébként bódításban végezzük a beavatkozást, 726 periostitises beteg közül 40-nél alkalmaztunk vezetéses érzéstelenítést, 29-nél fagyasztást, 157-nél pedig bódítást a sebészi beavatkozás elvégzése végett. (Submucosus vagy subperiostalis abscessusok esetén ugyanúgy járunk el, mint a periostitises eseteknél. Ha az abscessus teljesen felületes, akkor a nyálkahártya jé t egei közé adott infiltráció útján érzéstelenítünk, tehatAntermucosús érzéstelenítést végzünk, de utána azonnal incindálunk is. Ilyenkor a tályogürbe nem jut érzéstelenítő, tehát szövetfeszülés és károsodás nem jöhet létre. 563 submucosus, subperiostealis és subepidermiális abscessusból 58-at injekciós anaesthesiában, 148-at fagyasztásban, 257-et altatásban oldottunk meg. Phlegmonek esetében soha sem adunk injekciót. 48 phlegmonosus betegünket 5 kivételével bódításban incindáltuk. Az 5-nél fagyasztásban végeztünk incisiót. A Dentitio difficilisek láztalan és gyulladásmentes szakában vezetéses beavatkozást végzünk, egyébként mindig bódítást vagy fagyasztást alkalmazunk. 79 esetben avatkoztunk be sebészileg dentitio difficilissel kapcsolatban. Ebből 23 esetet befecskendezéses érzéstelenítésben, 8 esetet fagyasztásban és 48-at bódításban oldottunk meg. Ki kell emelnem, hogy ilyen elővigyázatos ellátás mellett is több esetben láttuk az injekció káros hatását még ép szövetbe való deponálás esetén is. Sokszor látjuk a dolor post extractiot síma fogeltávolítások után a beszúrás helyének megfelelően fellépni. 69 dolor post extractio közül 46 esetben fájdalom a beszúi’ás helyén lépett fel és 21 esetben a beszúrás helyén tályog- képződött. Ez a tályogképződés rendesen 4—5 nap múlva következett be a beavatkozás után, tehát az extractio alkalmával még látensen lehetett jelen. Átnézve a sebészeti és fogászati klinika haláleseteit, a klinika fennállása óta (1935—1940-ig a Stomatológiai Klinika Sebészeti Kliu * ..A* H (hj frt-á'U* 0\ vtp |y - «I { ft. N r.
