Fogorvosi szemle, 1941 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1941-03-01 / 3. szám

74 A M. F. О. E. elnöksége folyó lió 30-án este 8 órakor a Pannonia-szálló különtermében Morelli prof. egyesületi elnökségének 10 éves évfordulója alkalmá­ból társasvaesorát rendese. NÉHAI DB. FRIED SAMU ARCKÉPÉNEK LELEPLEZÉSE. Február 23-án ünnepélyes keretek között leplezte le a M. F. O. J. E. hivatalos helyiségé­ben alapítójának és első elnökének: néh. dr. Fried (Samunak arcképét. Az egye­sület helyiségét zsúfolásig megtöltötte Fried dr. tisztelőinek és barátainak serege. A kitűnő portrait-en, mely Papp Domokos festőművész kiváló alkotása, szinte meg­­elevenedtve láttuk őt. A megjelentek soraiban ott láttuk összes rokonságát, kik meghatottan élték végig az ünnepélyes képleleplezést. Az ünnepi beszédet a M. F. O. J. E. jelenlegi elnöke, Varga István dr. mondta: Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azért jöttünk itt össze ma, hogy kegyelettel emlékezzünk meg Egyesületünk nagy alapítójáról: Fried Samu dr.-ról és hogy kimutassuk iránta érzett hálánkat azért a sok letörölt könnyért, amit áldásos működésének köszönhetünk. Nagyjaink emlékének legméltóbban úgy adózunk, ha megbecsüljük mun­kásságukat és értékeljük elért eredményeiket. Ezért gondolom helyesnek, ha elmondom, miként hozta létre Fried Samu dr. élete legszebb alkotását, az egykori jóléti alapot, s hogy fejlesztette, növelte s lett belőle végül a mai Magyar Fogorvosok Országos Jóléti Egyesülete. A háború után nagy nyomor látogatta meg az akkori ú. n. legyőzött álla­mok minden polgárát. Azt hiszem, hogy sokan vagyunk itt olyanok, akik emlék­szünk még lelki és anyagi tanácstalanságunk ezen szomorú korszakára: Az anyagi bizonytalanság természetesen igazi aggodalmat főleg azokban keltett, akik a háborús idlök viszontagságai után abban a reményben jöttek haza és kezdtek dol­gozni, hogy munkájuk gyümölcsét öregségükben még élvezni fogják. Azt hitték, hogy visszajött a boldog békeidő, amikor a szabadpályán működő polgároknak jutott a mindennapi élet nyugodt fenntartása mellett arra is, hogy kisebb-nagyobb vagyonka gyűjtésével biztosítsák öregségüket. De tévedtek. Semmivé váltak a biztonságot adó kis vagyonkák és a szabadpályák öre­gedő robotosai egyszerre csak arra ébredtek, hogy semmijük sincs. Ebben a tanácstalan korban egyeseik megfeledkeztek saját bajaik-u és segíteni akartak az elesetteken, vissza akarták adni az életkedvet a kétel­kedőknek. Egy osztrák fogorvos, dr. Heinrich Fieger, aki alelnöke ' út egy fogorvosi egyesületnek Ausztriában, 1922 tavaszán azzal az eszmévé’ jépett kartársai elé, hogV a szájápoló szerek jövedelméből próbáljon a ír .orvostársadalom elesett­jeinek valami alapot létesíteni. A mi egyesületünk alapítóját, Fried Se a dr.-t megihlette Fieger gondo­lata és minden törekvésével át akarta plá" -alni Fieger gondolatát hazánkba is. Az 1922 nyarán tartott nagyr ülésen a Fogorvosegyesületben indítványt nyújtott be, amelyben arra kéri az egyesületet, hogy 1. határozza el a nagygyűlés, hogy alapot létesít megrokkant tagjainak, özvegyeiknek és árváiknak segélyezésére, 2. a segélyalap létesítésére a tudomány mai álláspontjának megfelelő fogpépet, fogport és szájvizet hoz forgalomba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom