Fogorvosi szemle, 1941 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1941-03-01 / 3. szám
68 ténő ellenőrzéssel az amalgámfogyasztás ugyanolyan beteglétszám mellett 50%-kal csökkent. Varga dr. a igyors betétkészítés és öntés szellemes módszerét mutatta be. E célra porcellánégető kályhát használ, melyben a beágyazót megszárítja, előmelegíti stb. Öntésre 250 C fokon olvadó, ezüst-ón tartalmú ötvözeteket használ. Ilymódon a betét rövid idő alatt elkészül, a beteg a várószobában megvárhatja, egy ülésben elkészül az inlay és behelyezhető a kavitásba. Ezután Mát hé prof. emelkedett szólásra és elmondotta, hogy a vesztonfémet betétekhez, öntött csaposfogakhoz már 20 éve használja igen egyszerű és bevált eljárás alapján. Módszerét és annak rövid leírását a hallgatóság nagy tetszéssel fogadta. Az előadásokhoz többen hozzászóltak, élénk discussio indult meg. Balogh K. dr. úgy találta, hogy bizonyos esetekben az amalgámok frontfogakba is alkalmazhatók, mindenesetre közömbösek a fogbélra; nem úgy, mint a széliében használt szilikátok, melyeket inkább ne találtak volna fel — mondá. Ilorvai dr. a higanymérgezés veszélyére hívta fel a figyelmet. Ez azonban inkább az orvost és az asszistensnőt fenyegeti, nem annyira a beteget. Kocsis dr. nem barát ja az amalgámtöméseknek, inkább cementtöméseket és betéteket készít, az esetleges higanymérgezés veszélye miatt. Az idő előrehaladása miatt, órakor ért véget az amerikai ízű, igen érdekes vitaest. A rendkívül agilis elnökség és főtitkárság a vitaest résztvevői között nyomtatott íveket köröztetett, melyekre mindenki ráírhatta, hogy helyesli-e a vitaest rendezését, jól választották-e a témát, milyen tárgykörből kellene még hasonló vitaestet rendezni, stb. Ügy láttuk, hogy az érdeklődés igen nagy volt és kitűnő eszmének látszik ennek a rendezése a gyakorlat fontos kérdéseinek megvitatására. A vitaestek rendezését az Egyesületben Simon B. dr. vetette fel, ki azonban műtéten esett át és így a márc. 3-iki vitaestén nem vehetett részt, de úgy tudjuk, már teljesen meggyógyult. Molnár László dr. Látogatás a közkórházi fog- és szájsebészeti osztályokon. A címszavakban foglalt rövid értesítést bizonyára örömmel veszi tudomásul minden fogorvos. Örömmel, mert a székesfőváros vezetősége teljes megértéssel viseltetvén a korszerű egészségügyi követelmények iránt, 3 legnagyobb kórházában, a Szent Rókus, a Szent István és az Űi Szent János kórházakban felállította a fog- és szájsebészeti osztályt. Bár megérhették volna ezt az eredményt a stomatológia úttörői, noha ők többet is kívántak: minden kórházban külön fogászati
