Fogorvosi szemle, 1941 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1941-02-01 / 2. szám
46 oldali láb hüvelykujja Babinski tartásban van, ugyanitt jelzett Oppenheim. A beteget. — akit állkapocstáji panaszai miatt küldtek osztályunkra — fogászati szempontból megvizsgálva, szájában sem klinikailag, sem röntgenvizsgálat alapján nem találunk olyan elváltozást, amely heveny megbetegedésével összefüggésbe hozható volna. Hőmérséklete 36.9°, szájzára egy harántujjnyi. A bal oldali m. masseter mellső felében egy mogyoró mekkoraságú elég jól körülírt, meglehetősen tömött érzékeny terimenagyobbodás tapintható. Ugyancsak jól. tapinthatók a bal állkapocsszöglet alatti nyirokmirigyek is. A vérkép ellene szól egy heveny lobos megbetegedésnek, viszont fokozott vérsejtsüllyedése valamely széteső folyamatra utal. A fogeredet mindenesetre kizárható. Fenti elváltozásokat az elkülönítő kórisme szempontjából számbajövő betegségek kizárása ntán (szájzárral járó fogeredetű csonthártyalob, sarcoma, tbc., actinomycosis, lymphogranulomatosis, sporotrychosis) a serologiai leletre és a kórelőzményre támaszkodva, nagy valószínűséggel lueses eredetűeknek kórisméztük. A masseterben levő terimenagyobbodást lueses gumidénak véltük, melynek lágyulásos szétesési folyamatai megmagyarázzák a fájdalmas regionalis nyirokmirigyek jelenlétét és a vérsejtsüllyedés fokozott voltát egyaránt. Az idegrendszeri elváltozások arra mutatnak, hogy a lueses folyamat már az idegrendszerben is károkat okozott. Az azonnal bevezetett specifikus therapia (NaJ per os, Bi inj.) igazolta kórisménk helyességét. Az allkapoesszöglet alatti mirigyek fájdalmassága hamarosan megszűnt, a masseterben levő terimenagyobbodás észrevehetőleg megkisebbedett és a szíájzár fokozatosan engedett. Két hét múlva (10 NaJ bevétele és 7 Bi. inj. ntán) a beteg panaszmentesen távozik, amikor is tapintó ujjunkkal már csak homályosan sejthettük a terimenagyobbodás körvonalait, a szájnyitás pedig majdnem teljessé vált. Fenti esetben tehát syphibs congenita tarda kapcsán fellépő vándorló gummákkal állunk szemben, amelyek közül egy a bal oldali musculus masseter álományában heyezkedett el. Elhelyezkedése és az általa okozott tünetek könnyen fogeredetü esonthártyalobbal való összetévesztésre adhattak alkalmat. Azért ismertettük az esetet, mert osztályunk 8 évi anyagában hasonló egyszer sem fordult elő és kórismézésileg érdeklődésre tarthat számot.. Lueses gummáknak az izomzatban való előfordulása közismert. Entz és Lexer szerint is a masseter lueses gummái a leggyakrabban előforduló izomgummak közé tartoznak. Gussmann viszont arra hívja
