Fogorvosi szemle, 1941 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1941-05-01 / 5. szám
151 155=58.3%, a szájfenéken 35=13%, a mandulákon 49=18.4%, a pofanyálkaiiártyákon 15=5.64%, a szájpadon 12=4.50% foglalt helyet. Nem szerint 81% férfi és 19% nő. Ebből csak 13% gyógyulás! A nyelvráknak 2 megjelenési formája van: 1. a felületes, de már hamar destruáló és a mélybe, valamint a szomszédságba átburjámzó lemezes epitheliumr&k és 2. az ú. n. mirigy-rák, ami submueosusan helyezkedik el és kezdeti stádiumban csomós megvastagodás képét mutatja és először egészen ártatlan benyomást kelt (papilloma). A nyelvrák kedvenc helye a nyelv széle, de különösen a hátsó harmadban a papillae foliatae tájékán (kb. 50%). További utalás a rákra a fekély kinézése és alkata. Az esetek többségében jellemző a rákra a esüeskös fekélyfenék, szemben az ulceráló gumma kráteralakú fekélyszélével, egészen eltekintve attól, hogy a lueses ulcus felszíne szalonnában bevont és nem vérzik olyan könnyen. Jellemző továbbá a rákra a beteg kora is. A fájdalmak a nyelvráknál nagyon korán jelentkeznek. Differentiáldiagnosis szempontjából a lueses ulcus mellett az idült decubitalis fekélyek és a tuberkulotikus fekélyek is fontos szerepet játszanak. A dekubitalis fekélyek azonban, ha a fogorvos az oki noxát felfüggeszti, nagyon gyorsan, 3—5 nap alatt gyógyulnak. Tapasztalatból tudjuk azonban, hogy a szájüreg megbetegedéseinek, illetőleg betegségi megnyilvánulásainak egész sora van, amelyek talajából előszeretettel fejlődik rák. Majdnem klassikus triasról beszélhetünk, ha az idült decu bitalis fekélyeket, a luost és a leukoplakiát mint praecarcinosus állapotnak fogjuk fel. Permanens mechanikus ingerek nagy szerepet játszanak a Virchow-féle ingerelmélet szerint és ez az elmélet még ma is uralkodó. Az. endogen noxákról, amelyeken a rákhajlam nyugszik a sok kutatás dacára a tudomány még vajmi keveset ismer. Természetesen itt is szerepe van a belső készségnek és a személyes hajlamnak. A lues és a rák összefüggéseiről különösen a francia irodalom ír sokat. Leukoplakás talajon gyakran burjánzik fel a rák. Szerző megállapítása szerint a klassikus triászon kívül különösen az idült ingerhatás az, aminek nagy jelentősége van a szájrák keletkezésénél. Az esetek legtöbbjénél megállapítható, hogy elhanyagolt szájviszonyok uralkodnak, erős fogkölerakodás, hyperaemiás, duzzadt nyálkahártya, erősen letöredezett, éles, hegyes szélű fogak. összefoglalás: 1. A nyelvrák legkorábbi megjelenési alakja egy csomós kis képződmény, ami azután kifekélyesedik, a lemezes epitheliumrák és a mirigyrák. Ez először a nyelv megvasfagodásában jelentkezik és csak később fekélyesedik ki. 2. A fekély, beszürödési hajlama következtében, sáneszerű, a környezettől nehezen elhatárolható, kerek vagy szabálytalan szélekkel bír és a papillaris burjánzások miatt a fekély alapja esüeskös és erősen vérzékeny. 3. A nyelvrák kedvenc előfordulási helye a nyelvszél, ritkábban a nyelvhegy és a nyelv alapja. 4. Korai, nyomásra fájdalmas, mindkét oldali mirigyduzzanatok. 5. Eelative korán a szomszédságba, csontokba és lágyrészekbe sugárzó fájdalmak. 6. Ulceratiők esetében a 40 éves kor rákra gyanús. Értékes az anamnaesisben a rákos esetek gyakorisága a családban. 7. Mint praecarcinosus állapotok különösen értéklendők a loukoplakiás állapotok, az idült decubitalis fekélyek, lues és az elhanyagolt szájüreg. 8. Korai próbaexeisió és a nyert anyag histopathologiai vizsgálata. Padányi Endre dr.
