Fogorvosi szemle, 1941 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1941-01-01 / 1. szám
6 átlag 60—70%. Ha már most meggondoljuk azt, hogy prognathia és progeniánál nagyon sok esetben még 40%-nál ‘is kisebb a rágóképesség, akkor joggal állíthatjuk, hogy a fogszabályozásnak ilyen esetekben való lehetővé tétele igen fontos szociális intézkedés. Nem tételezhető fel ugyanis, hogy olyan orvosi diplomával rendelkező egyén akadna, aki ezeknek az eseteknek kezelésére felelőssége tudatában foghúzásokat és protézis alkalmazását merné ajánlani. . 1 « L _ .V »г i el cm тл -и KnT iC ll 71 11^% "t*. f L a Rá kell még mutatnom arra a szempontra, amelyet a hozzá nem értők a fogszabályozás egyedüli és legfőbb céljának tartanak, amely a mi véleményünk szerint mellékcél ugyan, de olyan mellékcél, amely szociális szempontból sem hanyagolható el. Ez pedig a kozmetikai és esztétikai szempont. Nagyon nehéz leélni az életet rendetlen fogakkal, csúnya ajkakkal, nevetséges vagy visszataszító arccal. Nem kötelességünk-e segíteni akkor, amikor ez aránylag nem is olyan nagy dolog, amikor a zavaró körülményeket átalakíthatjuk normális teljesítőképességé, erővé és szépséggé? Nem kívánhatják-e a szegény szülők is azt, hogy gyermeküket megszabadítsák a fogazatrendellenességek káros következményeitől és az arc deformitása által előidézett olyan gátlásoktól, melyeket egész életükön át hurcolnának magukkal? A rendetlen fogazat és hibás alakú állcsontok a gyermekek nagy részét akadályozzák munkájukban, játékukban, felnőtt korban pedig komoly foglalkozásukban. 1. ábra.
