Fogorvosi szemle, 1941 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1941-04-01 / 4. szám

106

Szabad tehát mondani, hogy hazája iránt becsületesen teljesítette kötelességét.

7. Egy találkozás. 1919-ben tavaszi időfesléskor — mit lehetett azokban a szomorú időkben egyebet csinálni? — a Városmajor körül lézengtem, lebzseltem és ezt is megunva, vártam a Hűvösvölgy felöl jövő villamosra. Sokáig vártam, csak nem jött. De jött másvalaki a Trombitás-utca felöl, ahol akkoriban családi villájában lakott, akit igen régen nem láttam és akinek nagyon megörültem. Ő is nekem, mert jó barátok voltunk. Jött Morelli Gusztáv. Elkeseregtük egymásnak bajainkat, volt mit, ő azt, hogy katonai szolgálatának ötödik évén is túl van, a prakszis persze teljesen leromlott. Ezt is újból kell felépíteni, egyebet is. De tulajdonképpen nem ez a legnagyobb 'baj. Jó az Isten, majd lesa megint szőlő, lágykenyér. A kenyér persze gond, de neki más tervei, ambíciói is lennének. Tudományos irányban szeretne működni és boldogulni, leginkább a száj gyógyászat terén, mely nálunk még meglehetősen elhanyagolt. Szájgyógyászat! Ez a szó kupán talált. Az egyetemi stomatológiai klinika élére akkoriban került Árkövy helyére Szabó József és már mint a klinika ideiglenesen megbízott vezetője szőtte a terveket a szakma, a klinika további modem fejlesztésére. Az ambulanciát, konzerváló, technikai és fekvőbeteg-osztályát még elődjétől vette át, a fogszabályozást már útnak indította. Ismertem Szabó további terveit. Biztos voltam abban, ha kínálkozik alkalom egy szájgyógyászati osztály felállítására, kapni fog rajta, föltéve, hogy akad alkalmas ember.

„Barátom, mondám Gusztávnak, meg fogom pendíteni az eszmét Szabónál.“ Ezzel elváltunk.

E találkozásban nem az a fontos, hogy Morelli Gusztáv velem találkozott, hanem az, hogy ő erősen, elszántan akart valamit. Kemény elhatározásával és képességeivel nélkülem is odaérkezett volna, ahová akart, mert. a sors rendelte őt oda. Nekem csak az alkalmi „ehrlicher Makler“ szerény szerepe jutott az ügyben.

Szabó esze gyorsan váltott, hirtelen elhatározású ember volt. Harmadnapra Morelli már meghívást kapott a klinikára. Megbízta őt a szájosztály szervezésével és vezetésével. Meg is indult rögtön. Morelli dolgozott építésén és fejlesztésén. Ha ma beszélhetünk magyar szájgyógyászati tudományról és iskoláról, ez az ő érdeme. 1923-ban a budapesti Pázmány Péter-Egyetem orvosi karán a „Szájbetegségek diagnostikája, kór- és gyógytana“ tárgykörből magántanárrá habilitáltatott.

8. Irodalmi működése. Ezideig 126 dolgozata jelent meg és három könyve magyar, német, angol, francia, olasz, spanyol, lengyel,