Fogorvosi szemle, 1940 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1940-01-01 / 1. szám
11 ▲ fogszú megelőzésének irányelvei, különös figyelemmel az újabb kutatások eredményeire, valamint a debreceni egyetemi Stomatológiai Poliklinika iskolafogászafán szerzett tapasztalatokra. Irta: CSIIjLÉRY ANDRÁS dr,, a Debreceni Tisza István Trid. Egy. szakelőadója. A Magyar Fogorvosok Országos Egyesületének elnöksége azon kitüntetésben részesített, hogy az 1939. évi nagygyűlés keretében a „caries profilaxisának mai állásáról“ beszámoló-előadást tartsak. Amennyire megtisztelő volt rámnézve az Egyesület elnökségének megbízása, annyira csekélynek éreztem erőmet és tudásomat ahhoz, hogy ily rövid idő alatt a fogorvosi tudomány eme legnagyobb problémáját, a fogak szuvasodását, mint az emberi szervezetre nézve talán kihatásaiban legsúlyosabb megbetegedést, az ellene való védekezés módozatait és eszközeit, valamint annak a jövőben követendő útjait egy összefoglaló beszámoló alakjában feltárjam. Azért választottam beszámolóm címéül: „A fogszú megelőzésének irányelvei, különös figyelemmel az újabb kutatások eredményeire, valamint a debreceni Stomatológiai Poliklinika iskolafogászatán szerzett tapasztalatokra“ — címet, mert azt hiszem, hogy helyes úton akkor járok, amikor a kérdés megoldásához a külföldi kutatások eredményei mellé állítom 30 éves fogorvosi gyakorlatom alatt szerzett tapasztalataimat, valamint a debreceni Tisza István-Tudományegyetem Stomatológiai Paliklinikáján és az ahhoz kapcsolódó iskolafogászati intézményekben az utóbbi négy év alatt végzett kutatásaim eredményeit és mindezt egy csokorba összefoglalva nyújtom át a t. nagygyűlésnek. Egyidejűleg szíves elnézésüket kérem arra az esetre, ha beszámoló előadásomban hiányokat találnának, avagy gyenge, miegdönthető érveket fedeznének fel. Talán ez a beállítás öleli fel mindazt legtalálóbban, amiről ma itt beszélni kívánok és helyezi legmegfelelőbb világításba mondanivalóimat. De térjünk a tárgyra.-У: =л= * Nemrégiben kezembe került Hamar Pál kollegámnak „Jegyzetek a tízéves vidéki iskolafogorvosi intézmény margójára“ című munkája, amelyben csendes lemondással állapítja meg, hogy az iskolafogorvosi munka intenzitása közel sem érte el azt a mértéket, amelyet jelentőségénél fogva megérdemel és amit fontosságának és szükségességének felismerése alapján tőle várhattunk volna. 'Szerinte az eredménytelenségnek egyfelől a bekövetkezett gazdasági válság volt az oka, másfelől a bizonyos körök részéről még ma is mutatkozó megnemértés, amely hátráltatja az iskolafogászat kifejlődését. Megállapítja továbbá. 2*
