Fogorvosi szemle, 1940 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1940-01-01 / 1. szám
9 erősen, sokszor a pulpaür közelébe lekopnak és a hátsó fogak csücskei is jóval laposabbak, alacsonyabbak lesznek, már jóval kedvezőbb mechanikai feltételek mellett lehetséges nagyobb excursiójú oldalmozgás is. (8., 9. és 10. ábra.) Figyelemreméltó egy meredek fejecspályájú Angle II. osztályú koponya fogazata, mely úgy kopott le, hogy az orcái és nyelvi csücskök körülbelül egyformán vannak lerágva (8. ábra). Kifejezett kopások vannak azonban a metszőfogakon is. Ebből arra következtetünk, hogy a nyílirányú rágómozgások (propulzió) is igen kiadósak voltak, az állkapocs süllyedését előreharapáskor azonban a sagittalis (Spee-) görbe nem tudta egészen kompenzálni, előreharapáskor a hátsó fogak érintkezése hiányos. A fejecspálya igen meredek, körülbelül 58°-os 13. ábra. A haránt foggörbe kialakulása igen erősen lerágott fogazatban. szöget alkot a rágósíkkal. Feltehető, hogy a sagittális és harántirányú mozgások kombinációja ezen a fogazaton működés közben kevésbbé érvényesült, hanem az egyén külön végzett nyílirányú, propulziós leharapó, nyíróimozgást, mellyel a frontfogait koptatta le; ezenkívül a hátsó rágófelületeivel egy másik típusú őrlőmozgást is végzett, melylyel a hátsó fogakat koptatta. A meredek fejeespályával összefüggésben a hátsó fogakon inkább a vertikális lerágás érvényesült, a bukkális és linguális csücskök kb. egyformán koptak. Mivel a rágás azonos típusú mozgások váltakozásából, illetve huzamosabb ismétlődéséből áll, a rágófelületek kopásából igen fontos következtetéseket vonhatunk le a fő rágómozgások jellegére és irányára. Lapos fejecspálya és élharapás esetén, mely gyakran kisfokéi. 1—2 mm.-es túlharapásból és előreharapáshói is keletkezhet, úgy a felső-, mint az alsó állcsonton a bukkális és linguális csücskök kopnak, azonban főleg a felső kisőrlőkön és az I. nagyőrlőn a palatinális csücskök kopása mégis kifejezettebb. A kopás következtében az őrlőfogakon harántirányú ferde síkok keletkeznek, az alsó őrlőfogak rágó-
