Fogorvosi szemle, 1939 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1939-02-01 / 2. szám

58 Dr. Barna Ignácz a fogorvos és költő. (1822—1894.) (Befejezés.) Irta: Prof. SALAMON HENRIK dr. 3. A lírai költő. 1842-ben jelent meg a 20 éves Barna Ignácz első verse, Szilágyi című ódája a Regélőben. Kevéssel előbb egy Petrovics Sándor 19 éves költő-ifjú három verset nyújtott be ugyanoda, de a szerkesztő, Garay János, egyet sem fogadott el közlésre. Ez az egy irodalomtörténeti tény köteteknél többet beszél költők tehetségéről és szerkesztők ítéle­téről. Barna versei ezután sűrű egymásutánban láttak napvilágot az Athenaeumban (1843), Honderűben (1843—45), Pesti Divatlapban (1845—46), Életképekben (1846), mire kötetbe gyűjtve, 1846-ban Barna Ignácz Versei címen saját költségén kiadta őket. A kötetben vannak lírai költemények, anakreoni dalok, epigrammák, népies költe­mények, balladák és románcok. Igen gyenge versek, leginkább Garay János hatása érezhető raj­tuk. Az egyik: Farsangi dal (Honderű, 1844) nyilvánvalóan Vörös­marty akkoriban rendkívül népszerű Fóti dalának: Fölfelé megy borban a gyöngy, Jól teszi sugallatára keletkezett. A formája is ugyanaz a 8 és 3 tagú verssorok: Hölgyek ifjak a hazában Lelkesek! Kortársa, Petőfi, semmi hatással nem volt reá. Nem érezte meg lírájának újszerűségét, nem eszmélt rá, hogy verseiben egy lángelme nyilatkozik meg. Nem írunk irodalomtörténeti tanulmányt, ezért legyen ennyi elég Barna lírai tehetségének méltánylásául. Az embert, fogorvos­­kartársunk értékét akarván megismerni, inkább az érdekel minket, hogy igen erős hazafias érzés nyilvánul meg költészetében, sőt női ideálját is leginkább aszerint becsüli meg, vagyis nemcsak szerelmet kíván tőle, hanem honszeretet is. A kötetet gróf Károlyi Györgyné, született Zichy Karolina grófnőnek ajánlotta, 1850-ben bocsájtá közre második verses kötetét: Szerelemhan­gok: Nemeshegyi Berta s Adél kisasszonyoknak ajánlva. 8-adrétű

Next

/
Oldalképek
Tartalom