Fogorvosi szemle, 1939 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1939-02-01 / 2. szám
53 megszűnjék s a 321 en-téte helyzetbe kerüljön. Ezáltal egyben sikerült a két állkapocs középvonalát záródásban is egy vonalba hoznunk. Hogy a fogak meghosszabbítása révén azt a kényszert, hogy betegünk záródásnál alsó állkapcsát jobbra csúsztassa, szintén megszüntettük, nyilvánvaló; ez a kényszer azonban az évek folyamán betegünk szokásává lett, aminek leküzdésére a 4 koronáján erős, magas lingualis csücsköt képeztünk. Ezáltal az alsó állkapocs jobb oldalra való eltolódásánál a harapást igen nagy mértékben emeltük, 1. ábra. 2. ábra. 1. ábra. Modellek a kezelés megkezdésekor. 2. ábra. A beteg fényképei a kezelés megkezdésekor. 3. ábra. A beteg fényképe a kezelés befejeztekor. 4. ábra. A kezelés befejezése után vett modellek. ami betegünknek kellemetlen volt, úgyhogy az új záródáshoz való hozzászokást előnybe helyezi; így megszűnt az alsó állkapocsnak záródásnál jobb oldalra való aktiv eltolása is. Miután betegünk az alsó állkapocs új záródási helyzetét megszokta, a csücsköt eltávolítottuk; a záródáson ennek ellenére nem esett változás. Hogy a harapásemelést végrehajthassuk, mindkét fogsor valamennyi fogát befoglaltuk a hidakba; felül a 5 / 4 5 6 7-re teljes, a 3 /2 3-ra Richmond-koronát tettünk. Alul a7 54/ 234 7 lett megkoronázva és pedig a két nagyőrlőre teljes koronát, a többire Richmond-koronát tettünk. Az alsó állkapocs jobboldalán álló három fogat (3 21) mindkét végén csavarra járó nyelvi oldalon futó ívvel kerültük ki. Ezt a kengyelt azért készítettük csavarra járóan, hogy e három fog egyikének vagy másikának elvesztése esetén a híd ki3. ábra. 4. ábra.
