Fogorvosi szemle, 1939 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1939-08-01 / 8. szám
K'ÖNYVBf RÁLÁT. Books — Livres — Libri — Bücher Vitéz NOVAK ERNŐ dr.: A magyar sebészirodalom bibliográfiája. A Magyar Sebésztársaság kiadása. Ára 20.— pengő. A mai orvosi irodalom végeláthatatlan bőségében mindig örömmel kell üdvözölnünk az olyan könyvet, amely vezérfonalat ad kezünkbe, hogy könnyebben eligazodjunk az útvesztőben. A magyar sebészirodalom is köszönettel tartozik a bibliográfia szerzőjének, hogy az utolsó 30 év terjedelemben és értékben nagyszerű termését rendekbe szedte. Minket fogorvosokat legfőképpen a góefertőzés és az állkapocssebészet érdekel. Bőven szerepel e bibliográfiában mindkét említett tárgykör, különböző címszavak alatt. Szinte büszkék lehetünk, hogy külön szakmánk irodalma ilyen nagy fejezetet foglal el a sebészet bibliográfiájában. Óriási türelem, lelkiismeretesség, szorgalom és a szakma szeretete kellett, hogy ezt a kitünően összeállított müvet ilyen terjedelemben az érdeklődő magyar orvosközönség rendelkezésére bocsáthassa a szerző. A kifogástalan nyomdatechnika és egyéb kiállítás az Egyetemi Nyomda érdeme. (Varga dr.) Dr. G. MAHE; Thérapeutique de la carie dentairc. A Saint- Louis-kórház 1933—34. évi tanfolyamán tartott előadások gyűjteményének II. része: A penetráló caries. Kiadó: L’Information Dentaire. Ára 35.— frank. A szerző, aki fenti kórháznak tiszteletbeli stomatológusa, e müvében a penetráló caries kérdéséhez a már nemi sértetlen, de még élő pulpa esetében 40 év gazdag tapasztalatával szól hozzá. Az úgynevezett harmadfokú torpid stádium aránylag rövid tárgyalása után bővon foglalkozik a harmadfokú nyílt stádiummal: a pulpitissel. Igen részletesen foglalkozik a technikai kérdésekkel. Itt kapcsolódik a problémába az arsenkezelés, amelyben szerző a befeeskendéses érzéstelenítő eljárásokkal szemben nyíltan az arsen alkalmazása mellé áll. Amit az arsen alkalmazásának ellenzői álláspontjuk helyességének bizonyítására felhoznak: az apicális zavarok, a keletkező passiv hyperaemiának, az idegizgalom okozta aktív vérbőségnek és a pulpa előzetesen fennálló subaeut fertőzésének következményei, amihez lényegileg az arsennek — mint anyagnak — köze nincs. A gyógyítás kérdései, főleg a műszeres eljárások, a gyökéresatomák bonctani viszonyai szerint alakulnak. Az ezzel kapcsolatos változatok nagyszámúak; ezek ismertetése igen alapos. Külön fejezetet szentel annak a kérdésnek, hogyan látandó el a harmadfokú caries olyankor, amikor a fogbél még normálisan reagál, de már csak igen vékony, felpuhult dentinréteg fedi; ugyancsak külön fejezetbe kerül a pulpasclerosis és a nekrosis felé átmenetet mutató pulpák kezelése. A műhöz egy 45 oldalas „Függelék” is tartozik, amelyben változatos tárgykörű előadások („Az élő fogbelek aseptikus voltának kérdése”, „A Walkhoff-módszerrel kezelt gyökércsatornák pcriapicális szöveteinek bakteriológiai viszonyai”, „A gyökéresatomák physiológiás elzárása” stb.) szerepelnek. 382
