Fogorvosi szemle, 1939 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1939-08-01 / 8. szám
368 fogorvos feladata, megfelelő esetben a belvizsgálat szükségének megállapítása. Nagy beteganyagon végzett rendszeres belvizsgálatok azt mutatták, hogy a betegeknek csak kisebb részénél volt kimutatható belső elváltozás. Példának említem Landgraf statisztikáját, ki 150 paradentózis betegnél végzett rendszeres kivizsgálással 12 esetben (8%) talált rejtett vagy manifeszt diabetest. A belvizsgálat szükségességét akkor fogjuk megállapítani, ha az anammézis felvételekor találunk erre utaló adatot és különösebb kimutatható helyi elváltozás nélkül találunk olyan súlyos paradentózist, melynél helyi kezeléssel lényeges javulást elérni nem sikerül. Helyi kezelésünk a kiváltó oknak megfelelően kétirányú: 1. gyulladásellenes kezelés, 2. a fogakat érő túlterhelés megszüntetése, a fogazat artikulációs egyensúlyának helyreállítása. A gyulladásellenes kezelésben elsősorban a helyi izgató tényezőket kell kiküszöbölnünk. Gondos és alapos, több ülésben végzett depurációval nemcsak a fognyakon elhelyezkedő fogköveket kell eltávolítanunk, hanem az íny alatt lévőket is, amire speciális finom műszerek állnak rendelkezésünkre. Legutóbb Wanmnmacher hívta fel a figyelmet arra, hogy a fognyakak approximális oldalán mily gyakori és gyakran elsődleges a fogkőlerakódás. Alapos depuráció nélkül az ínygyulladást Sohasem fogjuk tudni meggyógyítani. A lobos, duzzadt, vérzékeny ínyen adstringens ecseteléseket végzünk, melyre 50%-os tri chlor ecetsav oldatot használunk. Az ínyvérzés egyik makacs, állandó és gyakran visszatérő tünete a paradentózissal kapcsolatos ínygyulladásnak. A helyi ecseteléssel egyidőben belsőleg rendelt C-vitamin az esetek egy részében javulást idéz elő. Próbálkoztunk helyileg trichlorecetsav helyett ascorbinsav ecseteléssel, az eredmények nem voltak kielégítőek. Legutóbb C-vitamintartalmú paszták kerülnek forgalomba, mellyel ínymassage végzendő, többen észleltek jó eredményt, melyet részben a napi gondos ápolásnak, másságénak is kell tulajdonítanunk, hatásáról még nem mondhatunk végleges eredményt. Jó hatásúnak találtuk az ínygyulladás, ínyvérzés és kisebb tasakok kezelésében a Dunlop-féle eljárást: az íny oxygénnel történő alapos átfújása után e célra szolgáló fecskendő segélyével parrafinkötést helyezünk el az ínvtasakokba, fogközökbe. Két-három héten át naponta megismételve e kezelést, az ínyfolyamat lényeges javulását észlelhetjük. Gyulladásellenes kezelésünket alátámaszthatjuk más fizikai ingerterápiával: a lobos paradencium ultrarövidhullámú besugárzásával, valamint alkalmas készülékkel történő quarzbesugárzásokkal,
