Fogorvosi szemle, 1939 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1939-07-01 / 7. szám
304 jodoformmal kezdjük, utóbbinak részletekben történő beszórása mellett és csak ha az oldás teljes, öntjük hozzá a 65 gr. oleum amygdalarum dulcist, vagy olivarumot, vagy napraforgó olajat, melyhez még 4 gr. kreosotumot és 1 gr. guajacolum liquidumot és nem carbonicumot adunk. Ezen tejsűrűségű, de aranysárga színű, az idők folyamán egyre sötétebben bámuló folyadék mindig üledékmentes marad s így fölösleges az eredeti utasítás, hogy használat előtt felrázandó. Technika: Reflektált fény mellett, csipesz és vékony gombszonda segítségével a septa interalveolaria mentén vezetjük be a kúpalakúlag lazán összesodrott s Calot-olajjal frissen és bőven átitatott vioform csíkot a leggondosabban kitakarított alveoli dentales legmélyebb pontjaira, tehát mindegyik gyökér helyére egyet, melynek kiszélesedő végeit iá volt fogkorona magasságában egymásra borítjuk és amennyiben szomszédos abscessus nincs, úgy tupferrel néhány órára mindjárt lenyomatjuk. Ez utóbbit, ha a műtét az esti órákban, vagy morphiumkábulatban történt, jól tartó selyemszállal az archoz rögzítjük. Palatinalis-, periost-, nyálkahártya-, bőralatti, submandibularis tályogok esetén a bemetszéseket ezzel egyidőben, de sorrendben az alveolus kitakarítása és ellátása után végezzük. Nem hullámzó beszűrődéseket párakötések alatt tartunk, mert betegeim 85%-ában a pajzsporc magasságáig leérő, féloldali lobos infiltrátumok is nyom nélkül visszafejlődtek. Az alveolus párhuzamos kezelésére a továbbiakban direktivám az, ha az infectio kiterjedt, virulens, úgy tágan és naponta kezelünk. Bűzös alveolus sebeknél, sűrű izzadmány esetén az olajos draineket kétszer-háromszor is cseréljük naponta. Ha a folyamat megállapodott, a fájdalmak sem térnek vissza, úgy „kötésváltás“ két-háromnaponként, melyet a beteg a továbbiakban nyelvével fokozatosan lazít, majd kilök. Nem közömbös természetesen, hogy ily esetekben ki melyik eljárást választja, mert aki avirulens folyamatoknál is szélesen és sokáig tamponál, az betegének gyógyulási tartamát fölöslegesen megnyújtja. Viszont, aki áttekintés nélkül elégtelenül drainez, az, ezt az elvileg nem-, csupán célkitűzéseiben új, bővített változatú és önállósításra feltörekvő eljárást, mint céltalant hamar félreteszi, mert a szövődmények elhárítását illetőleg más következtetésre jut, mint annak ajánlója. Ismételten kiemelem azonban, hogy ez az a ténykedés, melynek nemcsak a műtét, hanem az igen gondos utókezelés a lényege. A hátsó molárisok alveolnsainak ellátásakor a paries buccales elkampózandó és jobb a hátra billentett fejtartás melletti fekvőhelyzet. Félig impaktélt és ferdében nyugvó bölcsességfogakból kiinduló fertőzéseknél a kedvezőtlen helyzetű sebviszonyok döntő jellegű