Fogorvosi szemle, 1939 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1939-01-01 / 1. szám

23 Nagy figyelmet szentel a bölcsességi fog nehéz előtöréséből szár­mazó bajoknak és Balassával együtt megkülönböztet: 1. enyhe fokúa­­kat (ínymetszés ollóval), 2. magasb fokúakat (az előtte álló második nagy zápfogat kihúzni), 3. legmagasb fokúakat (mint előbb és a böl­csességi fogat is kihúzni). A fogváltást letárgyalván, rátér a fogak és egész fogazat rend­ellenességeire is. Érdemes megismerni korának és neki magának fel­fogását a fogszabályozásról: „Noha az uj fogak tetemesb nagysága szerint aránylagosan nö­vekszik a pártázat is, sokszor mégis a kör szűk-volta miatt lehetlen egyenletes sorban elhelyezkedniük; ezen esetekben az egymás közé ékelődött fogak a szabálytalanságnak számtalan változatait tüntetik elő: a metsző fogak oldalszéleikkel mint a cserépzsindely egymás felé tolódnak, a szegletfogak ki- vagy beszorulnak, úgy szintén a kis záp­­fogak is, avagy egyik ki a másik befelé erőszakoltatik s. a. t. Az idevágó esetek egynémelyikén javít ugyan időhaladtával a termé­szet is valamit, másokon műbeli készülékek alkalmazása lendítend előnyösen, de a legtöbbek javítására, főleg pedig megelőzésükre a műtéti fogászat van hivatva. „Valahányszor a fogorvosnak ily esetek adják elő magokat, ha gyakorlati éles pillantással bir, már az első váltott fogaknál felis­meri a bekövetkező zavarokat, azonban távol attól, hogy a gyermek fogzatát a vak eset kényére bízná, oda fog törekedni, hogy a felme­rülő akadályok halogatás nélküli elhárításával a sorrenden levő uj fogaknak nyílt tért készítsen, mi által minden elferdűlésnek elejét véve biztositni fogja először is a központ szabályos csinosságát, aztán így tovább következetes szigorral esetről esetre a többiét. „A fogegyenészeknek abbeli nézetét, hogy a váltás műveletét mütétileg rendezni akarni: egyike a legnagyobb hibáknak, ha korlá­toltnak mondani nem akarjuk, legjobban jellemezhetjük páratlan szaktudósunknak Tömésnek következő szavaival: „Tán nincs az egész fogászatban oly tér, mely a nyeglészeknek oly bő aratással kínálkoz­nék, mint a szabálytalanul nőtt fogaknak kezelése stb. Ők a fogak szabálytalan állásának minden esetében kedvező alkalmat látnak mübelileg beavatkozni; sok esetben, hol sikerrel működtek, nagy tisz­teletdíjakat biztosítanak magoknak, holott ha az alkalmat felhasznál­ták volna, mindazt a természet is létrehozta volna; más esetekben gyógyonczaikat hosszadalmas kezelésnek vetik alá mely elvégre sem vezet kedvező eredményre.“ ,,A mint mondva volt, hogy a szükségkép bekövetkezendő za­varok iránt már az első váltott fogaknál nem lesz nehéz az orvosnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom