Fogorvosi szemle, 1939 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1939-01-01 / 1. szám
21 müködend, hogy még ott is tömérdek jót eszközölhet, a hol a hívatlan fogász! technika és tudatlanság mindent romhalomba döntött; oly esetekben pedig, hol még ez elejbe nem kontárkodott, nehéz feladatát, mely a fogak és a hozzájok tartozó részek ép állapotának fentartásóban és a kárt szenvedettek épségének helyreállításában áll, példás egyszerűséggel és mesteri biztossággal oldandja meg. „A fogászati technikát illetőleg, azon technikát, melynek minél tanultabb a fogorvos, annál inkább belátja hasznosságát és szükséges voltát, s melynek áldásait hálásan ismerik el a megvigasztalódott szenvedők, az ilyetén orvosfogászi technikát büszkén vallhatjuk a magunkénak, szaktudományunk kiegészítő részének, s nem tulzunk, ha azt mondjuk, hogy az a művészi tökélynek netovábbja körül jár. „De míg a technikának ily nagyszerű előhaladásáról szólunk, ne tévesszüli szemeink elől, hogy a tökély nem csupán a mű kiállítási csinosságától, hanem főleg annak helyes beillesztésétől és jó hasznavehetőségétől feltételeztetik, mindezt pedig csak tanult fogorvos hajthatja végre, a ki tudja, mikép kellessék a kóros fogzatot czélszerüen előkészíteni, de egyszersmind mint fogművész arra is képes, hogy készülékét szépen és jól összeállítsa, a szájban pedig tökéletesen individualizálja. „Csak ily értelemben méltánylandó és fogadható el tehát a conservatív irányú iskolának hangzatos elve, ha t. i. irtja a roszat, a hol annak szüksége forog fenn, azért: hogy conserválhassa a jót; ha a palástoló szerelést köréből kiküszöbölni törekszik; ha a fogak szépítésével csak annyiban foglalkozik, a mennyiben azok szépségét a rendességben, de főleg a tisztaságban és egészséges mibenlétükben keresi; ha végre ott a hol conservál és pótol, a megmentett vagy helyettesített szervnek hasznavehetőségét úgy biztosítja, hogy az az épség és egészség feltételeivel kellő öszhangzásba hozassék. „Mit mondjunk a fogászat állásáról hazánkban! Nekünk tulajdonképen még nincs fogászatunk, csak lehet, s kell is, hogy legyen. Jelenleg kivéve a fővárost s egy-kettőt a vidéken, országszerte illetéktelen egyének által s a legotrombább módon gyakoroltatik; rósz jelenségül registrálhatjuk már is, hogy a külföld piaczi lármája nálunk is erősen viszhangzik s úgy látszik rés-fülekre talál; a Suin de В out emard-(Goldberger) s Anatherin-íéle (Popp) hasztalan nyerészkedési ezikkek vevőkre ezrenkint találnak s a nagy zajban elhangzik a kevés szakértők szava. Egyetemünkön képviselve van 1844 óta egy rendkívüli, és újabban egy magántanár által; Irodai
