Fogorvosi szemle, 1939 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1939-01-01 / 1. szám
13 herpeserupciót. Egyes szerzők szerint járvány alakjában is felléphet kaszárnyákban, kórházakban, fürdőkben. Amióta 1912-ben Grüter oltási kísérleteket végzett herpesbennékkel, számos szerző állatkísérlete nyomán ma már valószínűnek látszik, hogy a herpes előidézésében egy filtrálható vírusnak fontos szerepe van. Ezek szerint a herpes keletkezéséhez szükséges, hogy a száj nyálában élősködő herpesvirus a szervezetbe jusson. A helyi terápia desinficiens öblögetőszerek alkalmazására szorítkozhatik. Amennyiben a nyálkahártya nagyfokú érzékenysége miatt myelési fájdalmak támadnak, ajánlatos étkezés előtt 2%-os anaesthesint tartalmazó nyákos bevonó főzetet rendelni (althaeafőzetet) öblögetésre. b) Ritkábban észlelhető megbetegedése a szájnyálkahártyának a herpes zoster. Míg a stomatitis herpetica gyakran társul a bőrön (ajkakon, arcon, szeméremajkakon) támadó herpeshez, addig a szájnyálkahártyán észlelhető zoster rendszerint önálló kórjelenség s csak kivételesen láthatunk egyidőben a bőrön is hasonló jelenségeket. A szájnyálkahártyán gombostűfejnyi-borsónyi nagyságú hólyagcsák támadnak, melyek kisebb csoportokat alkotva, sávszerűén sorakoznak fel. E hólyagcsák jellegzetes sávszerű elhelyezkedése valamely ideglefutást követve, ritka kivételektől eltekintve, mindig féloldali. A zoster kedvenc előfordulási helye a szájban a keményszájpad, amikor körülbelül a foramen palatinum maius környékéről elindulva a hólvagcsasáv előrefelé terjed a nervus palatinus anterior lefutásának megfelelően. Ritkábban észlelhetünk zostererupciót a nyelven és a pofanyálkahártyán. A zoster kitörését néhány órával megelőzhetik prodromélis tünetek (láz, általános rosszullét, a környéki nyirokcsomók fájdalmas duzzanata), majd kevéssel a hólyagcsák rohamszerű megjelenése előtt azok területén, illetve az ideg lefutásának megfelelően, heves, szaggató, neuralgiform fájdalmak jelentkezhetnek. Megesik azonban ép szájnyálkahártyazoster esetében, hogy e fájdalmak nem oly kifejezetek, sőt esetleg el is maradhatnak. A támadt fájdalmak azonban gyakran a zoster egész fennállása alatt megmaradnak, sőt néha a hólyagcsák teljes gyógyulása után is még heteken át tarthatnak. A hólyagcsák rendszerint nagyobbak, mint heroes simplex (stomatitis herpetica) esetében, környezetük vérbő, oedemás, sárgás zavaros bennékük a gyors maceralódás következtében kiürül s a visszamaradt élénkpiros hámfosztott alap gyakran véresen beszűrődött. Ritkán e véresen beszűrődött hólyagcsaalapon felületes szövetelhalás (gangraena) jeleit is észlelhetjük. A hólyagcsák gyógyulása, mely heg nélkül történik, 6—7 napig tart. A megbetegedés nem recidivál. (Folyt, köv.)
