Fogorvosi szemle, 1939 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1939-01-01 / 1. szám
8 allergiás mérgező (urticaria) és angioneurotikus (Quineke-féle oedema) befogásra. Ügy pangásos, mint mérgező tényezők szerepelnek együttesen a vesebajosok vizenyősénél, mely gyakran épp az arcon (szemhéjak, ajkak) és így a száj nyálkahártyán is tűnik fel először. A Quincke-féle oedema és az urticaria viszont néha kizárólag csak a száj nyálkahártyára és közvetlenül szomszédos szövetekre (garat, ajkak) szorítkozhatik. a) Urticaria. A szájnyálkahártyán épp úgy, mint a bőrön hirtelen támadó vizenyős duzzanatot figyelhetünk meg, mely a laza nyálkahártya kisebb-nagyobb területére terjed. Gyakori az ajak vagy garat kísérő oedemája, mely utóbbi a garat szűkítése folytán légzési nehézségeket is okozhat. Az urtica rendszerint heves viszkető, esetleg sajgó érzés kíséretében támad. Az oedemás állapot többnyire csak rövid ideig (néhány óráig) tart és utána nyomtalanul eltűnik, de gyakran ismétlődhetik, sőt olykor a kiváltó ok állandó jelenléte folytán krónikus jelleget is ölthet. A diagnózist rendszerint hasonló bőrtünetek keletkezése biztosítja, de a szájnyálkahártyára szorítkozó ritkább esetekben is a folyamatot múló jellege és gyulladásmentes volta eléggé jellemzi. Az urticaria kóreredetében oly hatások szerepelnek, melyekkel szemben arra alkalmas alkatú egyének túlérzékenyek. Az urticaria tehát ezen túlérzékeny állapotnak kórosan felfokozott reakciója. Ily hatásokat különböző ágensek gyakorolhatnak. A legismeretesebbek különböző tápanyagok (például eper, tojás, tej, rák), virágporok (például gabonaneműek, lenmag, fenyőmag, primula) és gyógyszerek (például pyrazolonszármazékok, mint pyramidon, antipyrin, stb., salicylsavas és jódkészítmények, stb.). Gyógykezelésében elsősorban a kiváltó ok megkeresése és kiküszöbölése fontos. Ezenkívül törekedhetünk a szervezet desensibilizálására. Helyileg a szájnyálkahártyán adstringens öblögetés és súlyosabb, a garatra terjedő esetekben adrenalin-ecsietelés (l°/00-es oldat) ajánlatos. b) Az urticariával rokon, de angioneurotikus befolyásra visszavezethető megbetegedés a Quincke-féle oedema. Az arcon (ajkak, szemhéjak) és ugyanakkor a szájnyálkahártyán az urticáriához hasonló körülírt oedemás jelenségek támadnak többnyire a test egyéb börfelületeinek részvétele nélkül. Az angioneurotikus befolyás jeleként élénk dermographism üst találunk. Az oedemás jelenségek futó jellegűek, de recidivára hajlamosak. A Quincke-oedema tüneti megkülönböztetése az urticari'ától nagyon nehéz. E folyamatok kóreredetükre nézve is nagyon közelállóak.
