Fogorvosi szemle, 1939 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1939-03-01 / 3. szám
118 kötőszöveti sejtjeiben lerakódik, másrészt e nyálkahártyák nyálmirigyeinek útján választódik ki nagyrészben. Az egész szájnyálkahártya erősen vérző, hnrutos, feltűnő a korai nagymérvű nyáladzás, melyet sokszor kellemetlen fémíz kísér. Gyakran az ínyen, sokszor a pofán, nyelvszélen, a fogakkal érintkező felületen, nem ritkán a nyálmirigyek kivezetőcsövének nyílása körül jellegzetes, eleinte kicsiny, felszínes, szabálytalan, piszkos-szürke lepedőkkel fedett, bűzös fekélyek támadnak, a környéki nyirokcsomók fájdalmas duzzanata kíséretében. A fekélyes folyamat terjedése hasonló, mint genuin stomatitis ulcerosa esetében, de különbözik abban, hogy ínyszéli fekélyeken kívül gyakrabban találunk kiterjedt fekélyeket a laza nyálkahártya felületein és a nyelven. Egyes nehézfémsómérgezésekre (bismuth, ólom) nagyon jellegzetes a fémszegély, mely rendszerint megelőzi a fekélyes folyamatot, sőt a gyulladást is. Elsősorban az ínyen (halo gingivalis) eleinte У2—1 mm., később szélesebb szürkés-kékes-fekete szegély támad. (7. kép.) Hasonlóan sötétszínü foltokat észlelhetünk a laza nyálkahártya felületein is, melyek a mérgezés súlyossága szerint különböző nagyságúak. E foltok oka a fent említett fémszemcsék, illetőleg sulfidjainak lerakódása a hám alatti kötőszövet sejtjeibe. A kifekélvesedés mindig a haló gingivalis, illetve nyálkahártyafoltok területén támad, úgy, hogy a további lefolyás alatt a fekélyeket állandóan e sötét fémszegély övezi. A fémszegély néha napokkal, sőt hetekkel is megelőzheti a fekélyes folyamatot, úgy, hogy ezek nyomán idejében alkalmazott ellenrendszabályokkal a stomatitis ulcerosa is megelőzhető. A fekélyek hegesedés nélkül gyógyulnak. A nehézfémsómérgezések kapcsán észlelhető szájtüneteket rendszerint már az anamnézis útján tisztázhatjuk. Higanymérgezés tüneteit régebben antilueses kezelés után gyakrabban láthattuk, ma már ritka. Az ipari foglalkozások közül leginkább foncsorozóknál (tükörkészítők), higanyos mérőeszközök készítőinél és kalaposoknál fordul elő. Bismuthmérgezést ma gyakrabban láthatunk, mint régen, amióta bismuthvegyületek használatosak higany helyett a syphilis terápiájában. Ólommérgezést észlelhetünk az ólom bányászásával és ipari feldolgozásával foglalkozóknál, mázolóknál (minium), fazekasoknál, szerelőknél és csatornázó munkásoknál. Nehézfémsómérgezések keletkezésében kétségtelenül szerepe lehet az egyéni túlérzékenységnek (idiosynkrasia) is. Tapasztalható, hogy ily egyénekre foglalkozásuk vagy gyógyszeres kezelésük közben oly minimális méregmennyiségek hatnak, amelyek környezetükre, illetve ugyanannyi gyógyszerrel kezelt más egyénekre teljesen közömbösek.
