Fogorvosi szemle, 1939 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1939-03-01 / 3. szám
102 gyökércsatornák nyílása is egységes, harántul álló keskeny hasadéknak látszik és úgy tűnik fel, mintha a fognak csak két csatornája volna. Azonban később ez a csatorna is elágazódik, esetleg a csúcs közelében a 2 lumen egymáshoz közeledik és újra elágazódik, úgyhogy a gyakorlatban az alsó I. nagyőrlőben mindig 3 csatorna feltárásával és tágításával kell számolnunk. A bölcseségfogaktól eltekintve, melyeknek csatornarendszere az esetek eléggé nagy %-ában atipikus lefutású (és kezelésük legtöbbször úgysem fontos) a felső I. nagyőrlőnek van a legbonyolultabb csa-2. ábra. Felső uagyőrlök gyökéresatornáinak tipikus elágazódásai fogcsiszolatok alapján. tornarendszere. A vizsgált 108 felső I. nagyőrlőn 61 esetben a meziobuccalis gyökérben 2 csatorna volt, illetőleg az eredetileg egységes csatorna már a gyökér koronalis részéhez közel kettéosztott, A gyökércsúcshoz közel a distalis és a palatinalis csatorna is elágazódhat. Ha a mesiobuccalis gyökérben lévő két csatorna a csúcs előtt egyesül, úgy sokszor kielégítő eredményt tudunk elérni, ha a tágabb bukkális csatornát és a közös lument megtömjük. Ezenkívül a gyökércsonkítás is szóba jöhet; máskor a gyökeret, mely kissé sorvadt volt, fisszurafúróval a fog koronájáról levágtam, miután előzőleg lehetőség szerint megtömtem. Gyakran a csatornák a mesiobuccalis gyökérben 2 síkban, nyílirányban és a frontalis síkban is görbültek. Fúrógéppel hajtott tágítókat ilyen csatornában sohasem szabad használni. Ha a gyökércsatornát gyorsan forgó tágítóval fúrjuk, a gyökér is megmelegszik, amit kézben tartott fogon hamarosan megfigyelhetünk. De természe-
