Fogorvosi szemle, 1938 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1938-02-01 / 2. szám
Л diatermiás készülék alkalmazása a fogorvosi gyakorlatban. Irta: MOLNÁR LÁSZLÖ dr., v. egyetemi tanársegéd. 55 Valamely, az orvosi gyakorlat céljait szolgáló közlemény megírása kétféleképpen történhet. Vagy az irodalmi adatokat, a beszámoló közleményeket használja fel a szerző és ezeket méltatja, megfelelő kritikával látja el; vagy pedig igyekszik fejtegetéseiben kizárólag saját tapasztalataira támaszkodni. Lehetséges továbbá a kettő kombinációja is, a saját tapasztalatoknak az irodalmi adatokkal történő összehasonlítása alapján. E sorok írója e közleményben az irodalmi adatokra nem kíván kiterjeszkedni, azokról már más helyen számolt be és csak annak a leírására szorítkozik, amit saját gyakorlatában látott. Először az a kérdés merülhet fel, hogy van-e szükségünk a fogorvosi gyakorlatban diatermiás készülékre? Joggal mondhatjuk, hogy a praxisban a magasfrekvenciájú áram terápiás alkalmazása szinte nélkülözhetetlennek látszik. Nemcsak az orvosok, de már a betegek is tudnak erről és sokszor fel is hívják az orvos figyelmét a szokásos gyógyszeres kezeléstől eltérő, annál hatásosabb elektrofizikai, illetve fizikokémiai, például diatermiás gyökérkezelés elvégzésére. A következő igen fontos kérdés az indikációk felállítása. Mikor van szükségünk a diatermiás készülékre ? Legfontosabb számunkra a készülék a gyökérkezelések végzéséhez, főleg a heveny vagy idült, lappangó gangraena pulpae, illetve az ezzel szövődött periapikális gócok, granulomák és osztitiszek kezelésére. Ezenkívül azonban igen fontos szerepet játszik a diatermiás áram az állcsontgyulladások, a temporomandibularis Ízület gyulladásai, trizmusok, trigeminuszneuralgiák, szinusalgiák kezelésében, amikor diatermiás árammal a mélyenfekvő szöveteket melegítjük át. A nagyobb diatermiás készülékeken a magasfrekvenciájú árammal végzendő metszésre külön kapcsolás és skála szolgál. A metszőáram igen értékes például ínytasakok, túltengett, vérző ínyszemölcsök, kisebb daganatok kimetszéséhez, próbaexcizióhoz, tályogok megnyitására, a bölcsességfog körüli tasak kimetszésére, továbbá leukoplakiák, torpid fekélyek, afták koagulációjához. A diatermiás készüléken okvetlenül kell lenni milliampérmérőnek. Szükséges, hogy a mérő a tényleges, a beteg fogán, illetve testén áthaladó áramot, illetve annak megközelítő értékét mutassa. A milliampérmérő kiprbálására a következő, igen egyszerű kísérletet végezhetjük: általában a csúcsig feltárt, de nem túlzottan kitágított, 2*
