Fogorvosi szemle, 1938 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1938-02-01 / 2. szám
53 Az egyes szénhydrátféleségekre a szájbaktériumok nem egyformán hatnak. Annak eldöntésére, hogy milyen szénhydrátot képes a karieszes baktériumflóra leginkább elterjeszteni, a következő kísérlet szolgált. 8. 1% dextrózet, 1% dextrint és 1% keményítőt tartalmazó élesztőtáptalajokon történt savtermelés összehasonlítása. Mindegyikből 2 cm3 próba: Dextróze (nem oltott) fogyaszt . Dextróze (oltott) fogyaszt . . . Dextrin (nem oltott) fogyaszt . . Dextrin (oltott) fogyaszt . . . Keményítő (nem oltott) fogyaszt Keményítő (oltott) fogyaszt . . 0.30 cm3 n/20 NaOH-t. 0.66 cm3 n/20 NaOH-t. 0.22 cm3 n/20 NaOH-t. 0.50 cm3 n/20 NaOH-t. 0.22 cm3 n/20 NaOH-t. 0.36 cm3 n/20 NaOH-t. Minél magasabb a szénliydrátpolymer, a szájbaktériumflóra annál kevesebb savat termel belőle. Ebben a kísérletben különben a quantitativ viszonyok pontos betartása rendkívüli nehézségekbe ütközik (súlyállandóságig szárított anyagból készülő oldatok, stb.), további megfigyelések válnak szükségessé. Bavképzésre nemcsak a kariozus fogak üregéből nyert baktériumtenyészetek képesek, hanem általában minden szájból származó baktériumtenyészet. Például: 9. 1% keményítőt tartalmazó élesztőtáptalaj fogszúmentes „pyorrhoeas“ egyénből származó baktériumtenyészettel oltva: nem oltott kontroll . pH = 7 oltott aörob . . . pH = 4 oltott anaerob . . . pH = 4 A „pyorrhoeás“ baktériumflóra kifejezetten savat termel. Hozzávetőleges kísérletekkel igyekeztünk eldönteni, hogy különböző baktériumflórák savtermelése közt egyazon szénhydrátot illetőleg van-e különbség. Az eredmények még nem megbízhatók, azonban úgvátszik a különböző tenyészetek erjesztőképessége különböző. További kísérletek folyamatban vannak. Amennyiben tehát feltételezzük, hogy a szájüreg bizonyos helyein (fogközökben, tasakokban, lepedékek alatt) hasonlók a körülmélyek, mint az in vitro kísérletben, állíthatjuk, hogy ott is megvan a lehetőség savképződésre. A keletkezett sav egyrésze diffundál, egy-
