Fogorvosi szemle, 1938 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1938-01-01 / 1. szám

30 2. olyanokra, amelyeknél túlharapásban voltak a fogak, 3. olyanokra, amelyeknél egyenes harapásban voltak a fogak. Az 1. csoportban a tuberculum articulare izületi felszíne köze­pes hajlású, a meniscus sagittális metszetben ideális háromoszlatú, az izületi fejecs pedig a nyakban előrefelé hajlott és közepes görbületű, konvex izületi felületet mutat. A 2. csoportnál a tuberculum articulare izületi felülete erősebb hajlású, a meniscus középső, erősen igénybe vett részlete nagyon összenyomott. A proc. condyloideus az esetek nagyobb részében a collum mandibulaeban erősebben hajlott és izületi felülete convex. A 3. csoportra jellemző úgy a tuberculum articulare, mint a proc. condyloideus lapos izületi felszíne. A tuberculum izületi fel­színe csak kevéssé hajlott és a meniscus középső részlete csak kevés­sel vékonyabb, mint a széleken. Az izületi fejecs a fiatalkori Ízület egyenes, felfelé álló irányát megtartotta. Kísérletei és Röntgenfelvételei alapján arra az eredményre jut, hogy túlmagas harapás az oldalmozgásokat lényegesen befolyásolja, azonban káros hatások az Ízületre ebből nem származnak. Ha azon­ban a harapás magasságának megállapításánál a megtámasztás a moláris tájékon túlalacsony, akkor az izületi fejecsek hátsóbb és ma­gasabb záróharapási fekvésbe kerülnek, miáltal az ízület hátsó része nyomás alá jut. Ez az igénybevétel pedig az Ízület súlyos elváltozá­sával járhat. További kísérleteivel azt demonstrálja, hogy a falat a rágó­­vagyis munkaoldalon forgáspontként szerepel és az állcsont rágó­oldalát kétkarú emelővé változtatja, miáltal az ízület teljesen nyomás­­mentes lehet, sőt negativ vertikális komponens képződik, amely az izületi tokot vongálja és a fejecset lefelé húzza. Míg a munkaoldal ízülete kisebb-nagyobb tehermentesítéshez jut, addig a balanee-oldal, tehát a nem dolgozó oldal, ízülete állandó nyomás alatt van. Az izületi pálya hajlásút a nyálkahártya engedékenysége nem tudja kompenzálni, az izületi meniscus összenyomhatósága pedig oly csekély, hogy gyakorlatilag számba sem jöhet. A fejecspálya meghatározását Röntgenfelvétel útján ajánlja, amelyhez közönséges 4x5 nagyságú fogfilmet használ. A felvételen a tuberculum articulare izületi felszínének a hajlásút kapja meg, amely egyenlő értékű a fejecspályával, mivel a kettő egymásai pár­huzamosan halad. A felvételhez a filmet a lefotografálandó oldalra helyezi, hogy a film széle e Camper-síkkal párhuzamos legyen és a distális széle a külső hallójáratot fedje, míg a Röntgencsövet 0 fokra

Next

/
Oldalképek
Tartalom